„Na, itt kaptam én a meglévő 36 ezer forint havi közös költségre plusz 69 ezret havonta, ezen felül pedig egy célbefizetést, ami majdnem 12 millió forintról szól” – mondta Gábor. Ezt az összeget nem tudta, de nem is akarta kifizetni: nem látja szükségét a szigetelt pincének, és nem hajlandó ilyen módon hozzájárulni Lázár vagyonának gyarapodásához.

A munkahelyi látogatás és az alulmúló ajánlat

Gábor szerint többször is kapott ajánlatot a lakása megvásárlására Lázáréktól – de a miniszter egyik beosztottja egyszer a munkahelyén is felkereste. Az ajánlott ár azonban „igen méltatlan, a piaci árat messze alulmúló összeg” volt. Lázár János és a Grosswiese Zrt. igazgatósági tagja, Bada János ezzel szemben azt állítja, hogy soha nem akarták megvenni Gábor lakását.

Gábor megpróbált vevőt találni a lakásra, hogy maga adja el – de az érdeklődők rendre elálltak a vételtől, miután megtudták a helyzetet. „Elálltak a vételtől, mert a lakásommal együtt Lázárt is megveszik, és vélhetően senkit sem fog kímélni” – mondta Gábor.

A fideszes képviselő és az erőfölény

Gábor a kerületi fideszes képviselőhöz, Ferencz Orsolyához fordult segítségért. Ferencz meg is próbált közbenjárni, de falakba ütközött. „Ez egy olyan helyzeti fölény, erőfölény, amivel szemben ott áll egyetlen ember” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy egyetlen út a konszenzuális megoldás. Ferencz Orsolya a Fidesz vereségét követően többször éles kritikával illette pártját és személyesen Lázár Jánost is.

Lázár János az RTL megkeresésére annyit mondott: a ház rossz állapotban van, és a tulajdonosoknak arányosan kell hozzájárulniuk a felújításhoz. Ha Juhos Gábor méltányosságot kér, azt támogatni fogja.

„Ő átgázol mindenkin" – mondta az idős önkormányzati bérlakó Lázár Jánosról, miközben egy másik lakót százezres közös költséggel és 12 milliós célbefizetéssel próbálnak rávenni a távozásra a V. kerületi házból.

Lázár János és a Grosswiese Zrt. V. kerületi tevékenysége most a nyilvánosság elé kerülhetett – egy ellenálló lakónak köszönhetően, aki nem volt hajlandó sem eladni, sem csendben maradni. Az eset jól illusztrálja azt a jelenséget, amelyet Gábor „tudatos stratégiának” nevez: a lakókat fokozatosan kiszorítani anyagi eszközökkel. Hogy ez ellen mi a jogorvoslati lehetőség, az a következő hónapok egyik fontos kérdése lesz – különösen az új kormány vagyonvisszaszerzési és lakhatáspolitikai tervei fényében.