„Csak utólag szereztünk tudomást a rajtaütésről” – Megszólalt a legfőbb ügyész a vádra, hogy Orbán Viktor adta az utasítást az ukrán arany konvoj ügyében

Az ügyészség biztosította a nyilvánosságot arról is, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesznek az ukrán aranykonvoj ügyében. A szervezet hivatalos álláspontja szerint az eljárás jelenlegi fázisában a legfőbb céljuk az események és a háttérben meghúzódó körülmények maradéktalan és teljes körű feltárása.

Csak utólag szerzett tudomást a Legfőbb Ügyészség a TEK látványos akciójáról

Az ügyészség által közzétett hivatalos idővonal éles kontrasztban áll a hatósági fellépés korábban megismert dinamikájával. A tájékoztatás szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen pénzmosás egyszerű gyanúja miatt. A vádhatóság a beadvány alapján másnap, március 5-én hivatalosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságát jelölte ki a nyomozás lefolytatására.

Az ügyészi kijelölést követően került sor a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonásával arra a nagy sajtóvisszhangot kiváltó záhonyi rajtaütésre, amelynek során a hatalmas összegű készpénzt és az aranyat lefoglalták. Az ügyészség nyilatkozata rávilágít egy megdöbbentő tényre: az elvileg a nyomozást felügyelő szerv állítása szerint az akció végrehajtásáról csak utólag, a rajtaütés megtörténte után szereztek tudomást.

A Fővárosi Főügyészség teljesen megsemmisítette a nemzetbiztonsági vádakat

A koordinálatlan hatósági fellépés súlyos jogi következményeket vont maga után a bevetésben részt vevő állami szervek számára is. A Fővárosi Nyomozó Ügyészségen április 27-én hivatalos eljárás indult jogellenes fogvatartás, valamint más bűncselekmények gyanúja miatt, amely kifejezetten az aranykonvojt kísérő ukrán állampolgárok elfogásának körülményeit vizsgálja.

Ezzel az új büntetőeljárással párhuzamosan az érintett ukránok kiutasításának jogi alapja is kártyavárként omlott össze a bíróság előtt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg arra hivatkozott, hogy a külföldiek magyarországi tartózkodása nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ám a Fővárosi Főügyészség hivatalosan is kimondta, hogy a titkosszolgálat ezt az állítását kellő adattal egyáltalán nem támasztotta alá. Ennek nyomán a hivatal kénytelen volt visszavonni a szakhatósági állásfoglalásait, az idegenrendészet pedig megsemmisítette a kiutasítási határozatokat, végleg hiteltelenítve a nemzetbiztonsági fenyegetettségre épülő narratívát.

Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadja a kormánnyal való egyeztetést, kiderült, hogy a tudtuk nélkül végrehajtott rajtaütés miatt április végén jogellenes fogvatartás gyanújával indult eljárás az intézkedő hatóságok ellen.

A Legfőbb Ügyészség 2026 június eleji állásfoglalása alapjaiban rajzolta újra a záhonyi aranykonvoj-ügy jogi és politikai megítélését. A történet egy látványos, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozó határozott állami fellépésből pillanatok alatt egy olyan eljárási káosszá alakult át, ahol az ügyészség immár nemcsak az eredeti pénzmosási gyanút vizsgálja, hanem az intézkedő magyar hatóságok állítólagos jogsértéseit is kénytelen büntetőjogi úton tisztázni.