Az eredeti terv állítólag az volt, hogy fegyvercsempészés közben érik tetten az ukránokat, ami tökéletes alapot adott volna egy terrorizmusra vagy illegális fegyverkereskedelemre épülő narratívához. A rajtaütést személyesen Farkas Örs, a polgári hírszerzést felügyelő államtitkár irányította a TEK műveleti központjából, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében. Azonban a várakozásokkal ellentétben a kommandósok semmilyen fegyvert nem találtak a konvojnál, minden irat és a hatalmas mennyiségű készpénzmozgás is legálisnak bizonyult.

Farkas Örs és a TEK csapdája

A kudarcba fulladt akció után a hatóságoknak gyorsan rögtönözniük kellett egy „B tervet”, hogy utólagos jogi látszatot adjanak az őrizetbe vételeknek. A NAV-ot utasították, hogy indítson pénzmosás elleni vizsgálatot a lefoglalt nyolcvankét millió dollár készpénz és jelentős mennyiségű arany miatt. Ez a lépés komoly belső feszültséget szült az adóhatóságon belül is, mivel még a hivatal saját pénzmosás elleni egységét sem vonták be az eljárás kezdetébe.

A művelet során az ukrán állami bank hét alkalmazottját is őrizetbe vették, akiket a hírek szerint ügyvédek nélküli kihallgatásnak és kiutasításnak vetettek alá. A botrányos eset miatt az Oscsadbank jogi képviselője már hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt tett feljelentést a magyar ügyészségen. A politikai indíttatást az is jelzi, hogy a Honvédelmi Minisztériumot csak akkor értesítették, amikor a TEK a művelet közben rájött, hogy nincs megfelelő járműve a lefoglalt rakomány elszállítására.

Zelenszkij dühe és Rogán köre

Orbán Viktor környezetében a hírek szerint nagy sikerként könyvelték el az akciót, mert sikerült dühös reakciót kiváltaniuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnökből. Az ukrán államfő ugyanis még a rajtaütés napján egy sajtótájékoztatón olyan kijelentéseket tett, amelyeket sokan személyes fenyegetésként értelmeztek: azt mondta, „megadná katonáinak annak a személynek a címét, aki blokkolja az EU-s pénzügyi támogatást Ukrajna számára”. Panyi Szabolcs újságíró szerint a kormányzati gépezet pont erre a konfliktusra várt, hogy démonizálhassa a kijevi vezetést.

A titkosszolgálati művelet hátterében Rogán Antal egyik kulcsembere, Farkas Örs állt, aki a polgári hírszerzés felügyeletéért felelős államtitkárként irányította a szálakat. A hivatalos indoklás szerint egy volt ukrán biztonsági tiszt elleni elhárítási vizsgálat szolgált alapul a rajtaütéshez, de források szerint ez csak egy formális fedősztori volt. A kormányzati propaganda gyorsan azt állította, hogy a szállítmány illegális, és a „Nyugat ukrajnai háborús finanszírozásával” áll összefüggésben.

A magyar hatóságok állítólag már hónapok óta titkos megfigyelés alatt tartották az ukrán bank pénzszállítóit, és osztrák útvonalaikon is követték az ügynökök a gyanútlan konvojt.

Az eseményeket egy tragédia is beárnyékolta: egy somogyi farmon rendezett ünnepség után holtan találtak egy NAV-os dandártábornokot a közeli tóban. A rendezvényen részt vett Farkas Örs és Budai Gyula is, ám a halálesetről szóló híreket a hatóságok megpróbálták teljesen elhallgatni a nyilvánosság elől. A források szerint a halálesetet azért titkolhatták el, mert az időzítése és a résztvevők köre túlságosan kellemetlen lett volna a kampány szempontjából.