Kapcsolódó cikk
A záhonyi átkelőnél végrehajtott akció során a hatóságok eredetileg 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm tiszta aranyat vettek blokád alá. A most lezárult felülvizsgálat nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án a teljes szállítmányt hiánytalanul kénytelen volt visszaszolgáltatni, miközben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is azonnal visszavonta az ukrán pénzszállítók ellen elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat.
Orbán Viktor a kőolajháború napján személyesen adta ki a parancsot a TEK lerohanására?
A katonai szintű akció időzítése ráadásul közvetlen összefüggést mutat a volt miniszterelnök aznapi harcias politikai megnyilvánulásaival. Orbán Viktor ugyanis pont a rajtaütés napján beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek miatt Magyarország készen áll erővel fellépni Ukrajnával szemben. A politikus akkor úgy fogalmazott, hogy győzni fognak, semmilyen kiegyezés nem lesz, és az olajblokádot erővel fogják letörni; a TEK bevetése pedig kapóra jött, hogy ezt az erőt a politikai kommunikációban és a hivatalos Facebook-oldalon egy látványos videóval demonstrálják.
Kapcsolódó cikk
Dollármilliók és arany rekedt Magyarországon – Zelenszkij most az új miniszterelnöktől kéri vissza
Bár az adóhatóság rendelkezik saját speciális bevetési egységgel, a feladatot politikai megfontolásokból mégis a Terrorelhárítási Központ kapta meg, arra hivatkozva, hogy az ukránoknál fegyver lehet. A háttérben meghúzódó kormányzati források azonban elismerték, hogy a TEK szerepeltetése eleve a látványos és elrettentő hatáskeltést szolgálta. A hatósági propaganda így azt a hamis látszatot tudta kelteni a választók előtt, mintha egy veszélyes, illegális bűnözői pénzmosási útvonalat sikerült volna felszámolniuk a határon.
Hennagyij Ivanovics Kuznyecov ellen MI-generált képekkel próbáltak bizonyítékot gyártani
A vizsgálat adatai szerint az akció jogi megalapozottsága rendkívül gyenge lábakon állt, mivel a feljelentést tevő Alkotmányvédelmi Hivatal nem is a saját, hanem az Információs Hivatal által gyűjtött közvetett információkra támaszkodott. A célkeresztben egy korábbi ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov állt. Az ő személye, korábbi korrupciós ügyei, valamint a Volodimir Zelenszkij elnök legfőbb bizalmasához, Andrij Jermakhoz fűződő szoros kapcsolata miatt vált gyanússá a magyar titkosszolgálati szervek számára.
Kapcsolódó cikk
A magyar szolgálatok bűncselekményre utaló jelként értékelték azt is, hogy az ukrán szállítók csak ritkán vettek igénybe rendőri kíséretet, és a kétnyelvű szerződéses dokumentációk fordításai között formai eltérések mutatkoztak. Az ügyészségi értékelés szerint azonban ezek a bürokratikus apróságok önmagukban semmilyen valós bűncselekményt nem bizonyítottak. A politikai kudarcot tetézi, hogy a Fidesz-közeli média mesterséges intelligencia (MI) által generált képekkel próbálta megvezetni a közvéleményt a bűnözői háttérről, miközben az osztrák hatóságok és az érintett nyugati bankok hivatalosan is igazolták a teljes pénzszállítmány törvényességét.
Orbán Viktor személyes megrendelésére, a kőolajháborús retorika napján rohanta le a TEK az ukrán konvojt, ám az ügyészség kimondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak semmilyen bizonyítéka nem volt a 40 millió dollár lefoglalására.
A záhonyi aranykonvoj esete, amelyet a szakértők és a korábbi igazságügyi miniszter egyszerűen csak „állami útonállásnak” neveztek, súlyos presztízsveszteséggel zárult a korábbi kormányzati vezetés számára 2026 tavaszának végére. Miután az ukrán fél terrorcselekmény gyanúja miatt ellenfeljelentést tett a magyar szervek ellen, a hatóságok teljes visszavonulásra kényszerültek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisi figyelmeztetésének megfelelően gyanúsítás híján a NAV és az idegenrendészet május elejére kénytelen volt mindent visszaadni, az ügyészségi határozat pedig jogilag is pontot tett az Orbán Viktor által kreált politikai akciófilm végére.
Kapcsolódó cikk