3. Ezután nemcsak a jogkörök, hanem maga a testület is megváltozott
A következő években az Alkotmánybíróság szerkezetét is több ponton átírták.
A testület létszámát 11-ről 15 főre emelték, az alkotmánybírák mandátumát kilenc évről tizenkettőre hosszabbították, az elnököt pedig többé nem maguk az alkotmánybírák választották: ezt a jogot az Országgyűlés kapta meg.
A jelölés szabálya is megváltozott. Korábban minden parlamenti frakció azonos súllyal vett részt a jelölőbizottságban, az új rendszerben viszont a bizottsági helyek a parlamenti erőviszonyokat követték. Ez azt jelentette, hogy a kétharmados Fidesz–KDNP már az ellenzéki pártok beleegyezése nélkül is képes volt jelölteket állítani, majd kétharmados parlamenti többségével meg is választani őket.
Önmagában ettől egy alkotmánybíró természetesen nem válik politikailag irányítottá. Az Alkotmánybíróság történetében több olyan bíró is volt, aki a megválasztása után a jelölő politikai oldal számára kellemetlen döntéseket támogatott. A rendszer jelentősége inkább abban állt, hogy megszűnt a korábbi kényszer az ellenzékkel való jelölési kompromisszumra.


