Ligeti Miklós a Magyar Közöny Podcast legújabb adásában részletesen elemezte az előző rendszer utáni büntetőjogi elszámoltatás gyakorlati akadályait. Vajon a hazai igazságszolgáltatás képes lesz-e maradéktalanul feltárni a legmagasabb szintű politikai és gazdasági összefonódásokat egy olyan intézményrendszerben, amely évtizedekig a lojalitásra épült?
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója kifejtette a véleményét a hatóságok, köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új vezetésének a kinevezési folyamatairól is. Bár a folytonosság fenntartása érdekében érthető a helyettesek előléptetése, a szakember személy szerint szerencsésebbnek tartotta volna, ha egy teljesen külsős, a korábbi rendszeren kívülről érkező vezető veszi át az irányítást. Miként tudná az új adóhatósági felsővezetés a leggyorsabban bizonyítani a közvélemény számára, hogy végleg szakított a korrupciógyanús ügyek eltussolásának a korábbi gyakorlatával?
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja az aranykonvojügy és az ahhoz kapcsolódó magas szintű hatósági intézkedések vizsgálata volt. A jogász szerint teljesen naiv elképzelés azt feltételezni, hogy a Terrorelhárítási Központ egykori irányítója a legfelsőbb politikai vezetés, sőt, személyesen a korábbi kormányfő tudta és akarata nélkül rendelte volna el egy külföldi szállítmány fegyveres feltartóztatását. Meddig tartható fenn az az álláspont, amely a felelősséget kizárólag a végrehajtó tisztekre próbálja hárítani, miközben a politikai döntéshozók szerepe láthatatlan marad az eljárás során?
Ligeti Miklós a japán alvilág működéséhez hasonlította a NER lojalitását
A szakértő elemzése szerint a TEK volt vezetője végtelenül hálás lehet a korábbi miniszterelnöknek, aki egy egyszerű, leszerelt rendőrőrnagyból varázsolt belőle hirtelen dandártábornokot 2010-ben. Ez a mesterségesen felépített karrier és a belévetett bizalom egy olyan erős lojalitási köteléket hozott létre, amely miatt szinte teljesen kizárható, hogy a gyanúsított a kihallgatások során a politikai feletteseire valljon. Képes-e a nyomozóhatóság külső bizonyítékokkal alátámasztani a legfelsőbb szintű utasítások tényét, ha az ügy kulcsszereplői a saját szabadságvesztésük árán is védik a korábbi rendszer irányítóit?
A jogvédő szervezet vezetője a kialakult hallgatási spirált egyenesen a japán maffia hierarchiájához hasonlította, ahol a bukott vezetők helyett az alárendeltek viszik el a büntetőjogi balhét a börtönbüntetés során. Ez az íratlan szabályrendszer garantálja a struktúra legfelső szintjeinek a sérthetetlenségét, miközben a végrehajtók csendben, a politikai iránymutatásnak megfelelően vállalják a teljes felelősséget a bíróság előtt. Mennyiben tekinthető jogállaminak egy olyan büntetőeljárás, ahol az igazságszolgáltatás beéri a fizikai végrehajtók megbüntetésével, de a felbujtói, stratégiai szerepkörök feltáratlanok maradnak?
A vagyonvisszaszerzés jogi és formai akadályainak felszámolása
Az igazgató üdvözölte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és a közérdekű alapítványok visszavételét, ugyanakkor a magántőkealapok rendszerének az azonnali, átfogó vizsgálatát szorgalmazza. A Transparency International jelenleg is gőzerővel dolgozik azon az aktán, amely 5 magántőkealap százmilliárdos, a jogi előírásoknak gyaníthatóan nem megfelelő tőkeinjekcióit tárja a nyilvánosság elé. Hogyan lehet az állam számára visszaszerezni ezeket az irdatlan összegeket, ha az ügyleteket formailag érvényes, a korábbi jogszabályoknak megfeleltetett szerződések védik a polgári jogi támadásoktól?
Kapcsolódó cikk
Szorul a hurok Orbán Viktor körül, emiatt bukhat le végleg Hajdu János: fültanúk hallották a volt TEK-vezér titkos hívását az aranykonvoj rajtaütése előtt
Hajdu János volt terrorelhárítási vezető a gyanú szerint egyenesen a legfelsőbb politikai szinttel egyeztetett az ukrán aranykonvoj elfogásakor a helyszínen. Vajon a tanúvallomások alapján minden kétséget kizáróan bizonyítható lesz-e, hogy az autópályán lezajlott akciót a háttérből közvetlenül az akkori miniszterelnök irányította?
A szervezet formabontó javaslata szerint a tervezett vagyonvisszaszerzési hivatalnak olyan erős, szinte bírói szintű jogköröket kellene adni, amely alapján maga a hivatal mondhatná ki egy-egy szerződés érvénytelenségét. Ez a megoldás teljesen megfordítaná a jelenlegi bizonyítási terhet, hiszen a hivatali eljárás után a vagyontól megfosztott félnek kellene a bíróságon igazolnia, hogy a vagyonosodása tisztességes úton történt. Megteremthető-e egy ilyen drasztikus jogi fordulat anélkül, hogy az az alkotmányos alapelvek, például a tulajdonhoz való jog aránytalan és visszamenőleges sérelmét okozná?
A volt miniszterelnök esetleges büntetőjogi felelősségre vonásáról a jogász kijelentette, hogy ha megfogalmazódik a megalapozott bűncselekmény gyanúja, akkor a társadalmi közérzülettől függetlenül, a törvény előtti egyenlőség alapján kell eljárni vele szemben.
A büntetőjogi és vagyoni elszámoltatás a következő kormányzati ciklus legbonyolultabb jogi és társadalmi kihívásává növi ki magát az országban. A Ligeti Miklós által felvázolt szcenáriók rávilágítanak arra, hogy a hagyományos, lassú bírósági mechanizmusok nem lesznek elegendőek egy olyan, évtizedeken át épített politikai-gazdasági hálózat felszámolására, amely a jogalkotást és a lojalitást is a saját védelmére használta fel. A Tisza-kormány és az új hatósági vezetők sikeressége azon múlik majd, hogy képesek lesznek-e a törvényesség keretein belül, de innovatív jogi eszközökkel áttörni ezt a hallgatási és jogi védőfalat.
Kapcsolódó cikk
„A közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani!” – Orbán Viktor szerepét is vizsgálja az ügyészség az aranykonvoj-ügyben
Orbán Viktor és a leköszönt politikai rendszer legfőbb fegyveres vezetői ellen hivatali visszaélés és jogellenes fogvatartás gyanúja miatt folyik titkos vizsgálat a Fővárosi Nyomozó Ügyészség zárt ajtói mögött. A csütörtöki nap folyamán kiszivárgott, bombaként robbanó belső iratok egyértelműen bizonyítják, hogy az igazságszolgáltatás hálója végérvényesen utolérte az egykori kormányzati csúcsvezetést.
