Ligeti Miklós és az átláthatóságért küzdő civilek a jogszerűtlenséget vizsgálják
A jogvédők szerint az Orbán-kormány döntéshozatali mechanizmusa nyíltan szembement a jogszabályokkal, hiszen a 2000-es határozatokban elvileg tilos lenne pénzügyi kötelezettséget vállalni. Ennek ellenére a kiperelt dokumentumok kivétel nélkül konkrét közpénzek adományozásáról rendelkeztek a hatalomhoz közel álló entitások javára. Miként tudta a korábbi adminisztráció éveken keresztül fenntartani ezt a transzparenciát nélkülöző gyakorlatot úgy, hogy a jogalkotási korlátok papíron mindvégig tiltották a titkos pénzosztást? A Kúria jogerős döntésében is kitért arra, hogy ezek a jogi aktusok elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó egyedi döntéseket tartalmazhatnak csupán. A valóságban azonban az adófizetői források tízmilliárdjai vándoroltak célzottan azokhoz a szervezetekhez, amelyek a NER ideológiai és gazdasági holdudvarát alkották a 2021 és 2023 közötti időszakban. Lehetséges-e utólagosan büntetőjogi vagy kártérítési felelősségre vonni azokat a kormányzati tisztségviselőket, akik a hatályos jogszabályokat megkerülve hagyták jóvá ezeket a kifizetéseket?
A Transparency International feltérképezte a NER-alapítványok nyereségét
A kiperelt adatok alapján a titkosított határozatok legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a korábbi kormánypárt szellemi és gazdasági hátországát biztosító szervezetek voltak. A lista élén a Makovecz Campus Alapítvány áll 52 milliárd forinttal, de a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is közel 28 milliárd forintot kapott a költségvetésből. Hogyan tudja a jelenlegi államvezetés visszaszerezni ezeket az irdatlan összegeket olyan magánalapítványoktól, amelyek a támogatásokat vélhetően már régen beépítették a saját működési struktúráikba?
Kapcsolódó cikk
A támogatottak körében feltűnik a Batthyány Lajos Alapítvány közel 10 milliárd, valamint az Alapjogokért Központ 2,8 milliárd forintos dotációval is. Ezek a szervezetek az elmúlt években a kormányzati kommunikáció és a politikai stratégiaalkotás legfőbb bástyáiként funkcionáltak, gyakorlatilag állami pénzből finanszírozva a hatalmi gépezetet. Felül tudja-e írni a Tisza-kormány által beígért átfogó vizsgálat ezeknek a szerződéseknek a jogerős státuszát, hogy végleg lezárja a rejtett állami finanszírozás korszakát?
Egy 30 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező határozat 163 településnek nyújtandó támogatásokat írt elő, ám ezt az összeget a civilek nem számolták a teljes kiadási kerethez, mert a dokumentum nem tartalmazott konkrét kedvezményezetteknek járó meghatározott összegeket.
A civil szervezet 2023 decemberében indított adatigénylési eljárása, amely 2010-ig visszamenőleg vizsgálja a hasonló gyakorlatokat, rávilágított az államháztartás működésének rendszerszintű anomáliáira. Magyar Péter kabinetje a közelmúltban hivatalosan is bejelentette a titkos és a nem nyilvános kormányhatározatok felülvizsgálatát, ami a kiperelt 42 dokumentum fényében már nem csupán politikai ígéret, hanem elkerülhetetlen elszámoltatási kötelezettség. Az 160 milliárd forintnyi közpénz sorsa körüli jogi és politikai küzdelem a következő hónapok legfontosabb belpolitikai összecsapásának ígérkezik a régi és az új elit között.
Kapcsolódó cikk