A dél-egyiptomi műemlékváros, amelyet évezredek óta a világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként tartanak számon, ritkán látott kozmikus és turisztikai rohamra készül. Régóta vizsgált globális turisztikai trendek újabb szélsőséges pontot értek el: a 2027. augusztus 2-án érkező égi esemény során a Hold árnyéka az Atlanti-óceánból kiindulva metszi át Spanyolország déli részét, Gibraltárt, Marokkót, Algériát, Tunéziát, Líbiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Jement és Szomáliát, mielőtt az Indiai-óceánba veszne. A nagyjából 259 kilométer széles árnyéksáv olyan nagyvárosokat érint, mint Cádiz, Tanger, Orán, Bengázi és Dzsidda, de a csillagászati aranybánya vitathatatlanul a Nílus partján fekvő ókori Théba romjaira épült Luxor lesz.
A NASA számításai szerint a város közvetlen közelében a sötétség 6 perc 23 másodpercig tart majd, ami a leghosszabb megfigyelhető időtartam a Föld bármely pontján egészen 2114-ig.
Bár a 21. század abszolút rekordját a 2009. júliusi napfogyatkozás tartja, annak maximális teljessége a Csendes-óceán lakatlan vizei felett zajlott, így a Királyok és Királynők Völgye által határolt luxori látkép 1991 óta a legideálisabb szárazföldi helyszínt biztosítja a kutatóknak és a gazdag amatőröknek. Roger Davies, az Oxfordi Egyetem asztrofizika professzora szerint a több mint 6 perces időtartam alatt az emberi szem teljesen hozzászokik a sötétséghez: „Általában néhány bolygót és a legfényesebb pár csillagot látjuk. Remélem, hogy sokkal többet is láthatunk majd”.
41 fokos hőség és 2114-ig verhetetlen sötétség: a Királyok Völgyében éri el a csúcsot a teljes napfogyatkozás
A látványos háttér mellé szinte garantált a tiszta égbolt, hiszen az Arab- és a Szaharai-sivatag felől érkező porviharok kockázata ellenére a nyári felhőzet minimális a térségben. A valódi veszélyt a brutális sivatagi hőség jelenti. A luxori nyár csúcsán a hőmérő higanyszála rendszeresen átlépi a 41°C-ot, és bár a Hold takarása alatt a hőmérséklet némileg visszaesik, a helyi idő szerint 11:40-kor induló és 13:05-kor tetőző részleges és teljes fázis komoly fizikai kihívás elé állítja az embereket és a modern kameratechnikát egyaránt. Jay Anderson kanadai meteorológus már most arra figyelmeztet, hogy a tikkasztó hőség közvetlenül veszélyezteti a professzionális optikai eszközök működését és az azokat kezelő fotósok egészségét.
A legnagyobb akadályt mégsem a sivatagi por vagy a déli forróság, hanem a globális tömeghisztéria jelenti. A szállodapiacon elszabadult a kapzsiság: a Booking.com adatai szerint a jövő évi esemény idejére meghirdetett luxori szálláshelyek több mint 90 százaléka máris elkelt, a még foglalható szobákért pedig éjszakánként több mint 2000 fontot, azaz csaknem 2700 dollárt követelnek a tulajdonosok.
Kapcsolódó cikk
Davies professzor 4950 fontos expedíciós csoportja azonnal betelt, akárcsak a Harvard Alumni Egyesület luxusprogramja, ahol az amerikai elit magángépekkel repül Londonból Gízán át Luxorba, hogy ötcsillagos tetőteraszokról bámulja a feketébe boruló napkorongot. A szállodai áremelkedés nem példa nélküli, hiszen a spanyolországi Palenciában és Izlandon a 2026. augusztusi napfogyatkozás előtt 98 és 135 százalékkal lőttek ki az árak a szálláshelyeken.
Einstein relativitáselméletétől a Concorde-vadászatig: miért vált Afrika az asztroturizmus aranybányájává?
A luxori roham tökéletesen illeszkedik az afrikai kontinens globális asztroturisztikai felértékelődésébe. Egy 2016-os kutatás rávilágított, hogy a civilizációs fényszennyezés miatt az emberiség egyharmada, köztük az észak-amerikaiak 80 százaléka soha nem látja a Tejutat, miközben az európai lakosság több mint 99 százaléka mesterségesen megvilágított égbolt alatt éli le az életét. Ezzel szemben Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Madagaszkár vagy a dél-afrikai Karoo-sivatag olyan zavartalan sötétséget nyújtanak, ahol a 2,5 millió fényévre lévő Androméda-galaxis szabad szemmel is kivehető a homokdűnék közül.
Afrika ráadásul a csillagászat legnagyobb történelmi áttöréseinek helyszíne. 1919-ben Arthur Eddington brit csillagász a nyugat-afrikai Príncipe szigetén fényképezte le a teljes napfogyatkozást, ezzel igazolva közvetlenül Albert Einstein általános relativitáselméletét a gravitációs lencsehatás és a csillagfény elhajlásának rögzítésével.
1973-ban pedig kutatók egy csoportja a szuperszonikus Concorde 001 fedélzetén 2170 kilométer/órás sebességgel száguldott a Hold árnyéka után a Ráktérítő felett, a normál 7 perces megfigyelési időt 74 percesre nyújtva, megdönthetetlen világrekordot állítva fel a légköri észlelésben.
A kairói székhelyű Nemzeti Csillagászati és Geofizikai Kutatóintézet, valamint az 50 tonnás távcsővel felszerelt Kottamia Obszervatórium már megkezdte a nemzetközi kutatási protokollok összehangolását, miközben az intézet csillagászati tanszékét vezető Ashraf Shaker szerint a világnak kutatóként és turistaként is Egyiptomban a helye a 2027-es eseményen – írta meg a részleteket a CNN.
Az egyiptomi turisztikai hatóságok és a nemzetközi csillagászati társaságok a következő hónapokban véglegesítik a luxori műemlékek köré tervezett biztonsági és logisztikai zárlatokat, felkészülve a modern kor legnagyobb szabadtéri égbolt-megfigyelésére.
