Egy apró, alig ezerfős magyar falu lakói önként adtak DNS-mintát, hogy feltárják családjuk múltját – de az eredmények mindenkit megdöbbentettek. A szálak nemcsak a középkorig, hanem egészen az Árpád-korig nyúlhatnak vissza. A genetikai kutatás már most olyan eredményeket hozott, amelyek átírhatják a magyar történelem egy darabját.
Letkés, a szlovák határ mentén fekvő, csendes kis falu most egy tudományos szenzáció helyszíne lett. A lakosok önként vállalták, hogy DNS-mintát adnak, hogy kiderüljön, kik lehettek az őseik. A cél az, hogy genetikai úton visszakövessék a falu alapítóit egészen az Árpád-korig. Az első eredmények azonban minden várakozást felülmúltak. A kutatók is meglepődtek azon, milyen összetett genetikai háló rajzolódott ki. Egyetlen magyar település sem vállalt korábban ilyen mély történeti vizsgálatot.
A projekt eredetileg régészeti kutatásként indult, amikor a helyiek egy elpusztult templom maradványait keresték. A feltárás során azonban Árpád-kori csontvázak és leletek kerültek elő, ami teljesen új irányba vitte a vizsgálatot. A régészek ötlete volt, hogy a múlt emlékeit összevessék a mai lakosok genetikai örökségével. A felhívásra sokan jelentkeztek, főként olyan családok, akiknek neve már a 15. századi dokumentumokban is szerepelt. Így kezdődött az ország első, településszintű genetikai kutatása, amely a múlt és jelen közötti kapcsolatot térképezi fel.
Kapcsolódó cikk
Soha ilyen kevés DNS alapján nem találtak meg gyilkost
Óriási mérföldkő a harminc év után megoldott gyilkosság ügye.
A vizsgálat középpontjában az apai ágon öröklődő Y-kromoszóma áll, amely alapján kimutatható, ha valaki egy több száz éves vérvonalhoz tartozik. Letkés különleges helyzetben van: a tatárjárás és a török idők során a falu szinte sértetlen maradt. A kutatók ezért feltételezik, hogy a mai lakók egy része közvetlen leszármazottja lehet az Árpád-korban élt ősöknek. Ha ez beigazolódik, Letkés lehet az első olyan magyar település, ahol a genetikai folytonosság ezer éven át kimutatható. Az eredmények így nemcsak helytörténeti, hanem országos jelentőségűek is lehetnek.
A vizsgálatot a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény vezeti, élén Batizi Zoltán régésszel, aki már megosztott néhány előzetes adatot. A minták elemzése azt mutatja, hogy Letkés lakóinak genetikai képe rendkívül sokszínű. A gének fele vagy kétharmada a mai szláv népekre jellemző, míg további 20% a nyugat- és észak-európai populációkhoz köthető. A kutatók szerint ez a keveredés jól mutatja, hogy a falu mindig is találkozási pont volt a különböző kultúrák számára. A genetikai adatok alapján Letkés igazi történelmi „olvasztótégelynek” számít.
Kapcsolódó cikk
Egy újabb kutatás megint átírhatja, amit eddig az őskori migrációról tudhattunk
Perdöntő bizonyítékok azonban még nincsenek egyik teóriára sem.
A legmeglepőbb eredmény mégis az, hogy több helyi lakos genetikai mintájában ír és brit eredetű géneket is találtak. Hat vizsgált személy közül négynél kimutatható valamilyen kapcsolat a Brit-szigetekkel: egyikük génjeinek 12%-a ír, másiké 15%-a brit eredetű. A déli rokonság is meglepően erős: a legtöbb mintaadó a Balkán és Itália lakói között is több távoli rokonnal rendelkezik. Az egyik mintában még beduin származásra utaló génrészletet is azonosítottak – mindössze 1% alatti, de mérhető arányban. Ezek az adatok a kutatók szerint is példátlanok Magyarországon.
A tudósok most azt próbálják megfejteni, hogyan juthattak el ír és közel-keleti gének egy Ipoly menti faluba. Elképzelhető, hogy kereskedők, katonák vagy telepesek révén keveredtek a vonalak az évszázadok során. A projekt következő fázisa a genetikai adatok összevetése a történelmi forrásokkal. Ha sikerül azonosítani konkrét családi kapcsolatokat, az nemcsak Letkés, hanem az egész magyar nép eredetéről új fejezetet nyithat. A kutatók szerint az eddigi eredmények már most történelmet írnak – és még csak az első mintákat vizsgálták meg.
Kapcsolódó cikk
Ujjlenyomatok alapján állapították meg a kutatók, kik festették az őskori barlangrajzokat
Mivel a férfiak és nők, gyerekek és idősek ujjlenyomatainak eltérő jellegzetességei vannak, így ezekből következtetnek a tudósok az őskori falfestő művészek kilétére.
