Április végére majdnem elfogyott az egész éves keret

A Tisza-kormány május 9-én úgy vette át az ország irányítását, hogy április végére már összejött a törvényben meghatározott éves hiánycél 91 százaléka. A választás előtti költekezés olyan állapotot hagyott maga után, amelyet már a szokásos választási pénzszórással sem lehetett teljesen kimagyarázni.

A 444 számítása szerint április és július között 992 milliárd forinttal javult a költségvetés pénzforgalmi egyenlege. Ez azért számít rendkívülinek, mert ebben az időszakban a felhalmozott hiány jellemzően stagnálni szokott, nem pedig ekkora összeggel csökkenni.

Júliusban 524,3 milliárd forintos többlet keletkezett, ilyen magas pozitív egyenlegre az elmúlt évek júliusaiban nem volt példa. Az első 7 hónap hiánya ezzel 2857,9 milliárd forintra mérséklődött, ami az eredeti éves cél 67,7 százaléka.

A Krízispontban egy pénzügyi cég elemzői éjszaka fedezik fel, hogy a könyvekben szereplő kockázat már nagyobb, mint amennyit a vállalat képes elviselni. A táblázat nem maga a katasztrófa, csak az a pillanat, amikor többé nem lehet úgy tenni, hogy minden a tervek szerint halad.

A magyar költségvetésnél ezt a pillanatot az áprilisi 91 százalék jelentette. A szám nem azt mondta meg, milyen intézkedés következik, hanem azt, hogy a korábbi pálya nem folytatható ugyanúgy. A kassza már az év első harmadában elhasználta majdnem az egész évre engedélyezett mozgásteret. Szép teljesítmény, csak egy ország költségvetésében nem jár érte gyorsasági különdíj.

A többlet mögött kevesebb kifizetés és több bevétel állt

A Pénzügyminisztérium gyorsjelentése szerint 300 milliárd forinttal csökkentek a költségvetési szervekhez és fejezeti előirányzatokhoz kapcsolódó kifizetések. Az állami vagyonnal összefüggő kiadások további 109 milliárddal lettek alacsonyabbak, miközben az adó- és járulékbevételek 157 milliárd forinttal emelkedtek.

A júliusi eredmény tehát nem egyetlen látványos döntésből született. Egyszerre szerepelt benne a kifizetések visszafogása és a bevételek javulása, miközben bizonyos területeken tovább nőttek a kiadások. Az állami beruházásokra például közel 100 milliárddal többet fordítottak, mint az előző év azonos időszakában, főként útépítésekhez kapcsolódó tételek miatt.

A kormány költségvetési átvilágítása azt állapította meg, hogy az előző parlament által elfogadott 3,7 százalékos GDP-arányos hiány helyett változtatások nélkül 8,3 százalék alakulhatott volna ki. Az új kabinet jelenleg 7,5 százalékos várható hiánnyal számol, és augusztus végéig új célt akar meghatározni. A 8,3 százalék azonban ellenőrzésen alapuló kormányzati becslés, nem már bekövetkezett tényadat.

A Krízispont szereplői a veszély felismerése után gyorsan javítják saját pozíciójukat, de a döntéseik költségét másokra terhelik. A költségvetésnél ezért nem elég a havi egyenleget nézni: a részletes adatokból annak is ki kell derülnie, milyen beruházások, szolgáltatások vagy kifizetések elhalasztása áll a javulás mögött.

A 992 milliárdos fordulat valódi és jelentős eredmény. A gyorsjelentés azonban még csak azt mutatja, hogy sikerült eltávolodni a szakadék szélétől. Azt majd a részletes mérleg árulja el, miből épült a korlát.