Kapcsolódó cikk
Elkezdődött: Nyomoz a rendőrség a feltételezett NER-es vagyonmenekítés ügyében
A jogszabály újradefiniálja a tényleges tulajdonos fogalmát, kiterjesztve azt azokra is, akik a hivatalos 25 százalékos tulajdoni hányad alatt maradnak, de elsőbbségi jogokkal vagy jelentős osztalékelvárásokkal rendelkeznek az adott szervezetben. A jövőben az is felelősségre vonható és azonosítható lesz, aki csupán a papírok mélyén megbújva, de az eredmények legalább negyedét fölözve gyakorol tényleges ellenőrzést egy magántőkealap felett a mindennapokban. A rendszerből hasznot húzó gazdasági elit számára azonban a legnagyobb fejfájást nem a jelenlegi státuszuk papírozása, hanem a múltbéli kifizetéseik vizsgálata fogja okozni.
A magántőkealapokból kimenekített vagyonokat visszamenőleg is vizsgálná Magyar Péter új kormányzata
A tervezet legfajsúlyosabb eleme, hogy az elmúlt öt üzleti év tranzakcióit, de legalább a 2020. február 1-jéig visszamenő kifizetéseket is kíméletlen górcső alá veszi az új szabályozás értelmében. Ez azt jelenti, hogy a választások után elindított, sok esetben sebtiben történő cégmozgatások és a papíron történt tulajdonosváltások teljesen feleslegesnek bizonyulnak a rejtőzködő elit számára. A hatóságok ugyanis a korábbi évek pénzmozgásai alapján is hajszálpontosan fel fogják térképezni, ki állt valójában a sokmilliárdos befektetési alapok mögött az aranykor idején.
Kapcsolódó cikk
A szigorítás a korábban nevesítetlen zártkörű befektetési alapokat is utoléri, így a pénzintézeteknek mindenkit kötelezően azonosítaniuk kell, aki alapvető befolyással bír ezekre a pénzügyi konstrukciókra. A szolgáltatóknak vissza kell fejteniük a hálózatot egészen a tényleges természetes személyekig, még akkor is, ha közvetlenül csak más jogi személyek szerepelnek a hivatalos papírokon. Ez a mélyreható átvilágítási kötelezettség pedig olyan eltitkolt hálózatokat is a felszínre hozhat a gazdaságban, amelyek eddig érinthetetlennek hitték magukat az állami szervek előtt.
A befektetői döntési küszöb csökkentésével is szűkíti a mozgásteret Magyar Péter legújabb törvényjavaslata
A dokumentum egyik leginnovatívabb megoldása a stratégiai döntésekhez szükséges befektetői jóváhagyási küszöb radikális leszállítása 75 százalékról 60 százalékra az alapkezelési szabályzatokban. Ez a látszólag technikai jellegű módosítás valójában egy kőkemény hatalmi lépés, amely lehetővé teszi, hogy az alapok tőkéjét zömében biztosító állami szervek végre érdemben is beleszólhassanak a napi működésbe. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) eddigi passzív, külső szemlélődő szerepét így egy olyan aktív irányítási jogkör válthatja fel, amely azonnal gátat vethet a gyanús pénzkivonásoknak.
Kapcsolódó cikk
Míg az uniós előírások miatt a magántőkealapokkal kapcsolatos bizonyos adatok már idén július elsejétől nyilvánossá válnak, a javaslat október 5-től egy sokkal szélesebb körű és mélyebb átláthatóságot teremt a hazai piacon. A 110 oldalas jogszabály elfogadása esetén az állam nemcsak a befagyasztott brüsszeli eurómilliárdokhoz férhet hozzá, hanem a hazai gazdaság legrejtettebb szegmenseit is a saját szoros ellenőrzése alá vonja. A végső összecsapás kimenetele azonban csak az őszi hónapokban dől el, amikor az eddig homályban működő tőkealapok vezetőinek végleg színt kell vallaniuk a hatóságok és a szélesebb nyilvánosság előtt.
„A szolgáltatóknak vissza kell fejteniük a hálózatot egészen a tényleges természetes személyekig, még akkor is, ha közvetlenül csak más jogi személyek szerepelnek a hivatalos papírokon” – emelte ki a pénzmosás elleni törvény kiterjesztésének lényegét a gazdasági elemzésében Haász János.
Az uniós nyomás és a belföldi átláthatósági követelmények találkozása egy olyan jogi satuba fogta a magántőkealapokat, amelyből a hagyományos cégjogi trükkökkel már lehetetlen kiszabadulni a 2026-os évben. A küszöbértékek csökkentése és az ötéves visszamenőleges vizsgálat kombinációja garantálja, hogy a 2600 milliárdnyi elrejtett vagyon sorsa a politikai elszámoltatás legfontosabb fegyverévé váljon a kabinet kezében. Az igazi kérdés most már csupán az, hogy az új szabályok októberi élesedése előtti utolsó hónapokban milyen kétségbeesett mentőakciókat indítanak meg az érintettek a vagyonuk kimentésére a tőkealapokból.
Kapcsolódó cikk