Magyar Péter csapdája és a történelmi választási számla
Magyar Péter kabinetje egy olyan gazdasági környezetben kénytelen megkezdeni a munkát, ahol a beruházási kiadásokat több mint negyedével csökkentették, miközben az osztogatások az egekbe szöktek. Az 1999 óta vezetett adatsorokban a mostani a negyedik legrosszabb első negyedéves eredmény: 2006-ban 15,4, 2005-ben 11,8, míg 2023-ban 9,1 százalékos volt a hiány. „Pedig a bevételi oldal igen kedvező képet mutatott, az érték 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” – idézte vissza a beáramló forrásokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Vajon elegendő lesz a beígért pótköltségvetés ahhoz, hogy helyreállítsa a befektetők megrendült bizalmát? Az elemzők szerint a probléma forrása a kiadási oldalon egy igen nagymértékű, 18,7 százalékos bővülés volt a tavasz során. „A beruházásokra fordított kiadás ennél alacsonyabb szinten utoljára 2018-ban volt, ám akkor még jóval alacsonyabb árszintről beszélhettünk” – fejtette ki a beruházások drasztikus visszafogását a szakértő. A piacok tekintete most az új kormányzat fiskális szigorán csüng. Milyen jövőkép vár egy olyan gazdaságra, amelyben a fejlődés motorját jelentő beruházásokat áldozzák fel az átmeneti, politikai haszonszerzést célzó jóléti kifizetések oltárán?
Orbán Viktor öröksége a számok és a juttatások tükrében
Orbán Viktor kormányzásának utolsó hónapjaiban a munkavállalói jövedelmek közel 40 százalékkal emelkedtek, amit a közszféra béremelései és a fegyverpénzek kifizetései hajtottak. Az egyéb kiadások negyedével nőttek az otthonteremtési támogatások miatt, a társadalmi juttatások pedig 15,1 százalékkal kúsztak feljebb a 14. havi nyugdíj részletei miatt. „A deficitráta egy év alatt 3,1 százalékponttal nőtt, amelyben a kiadások bevételeknél számottevően gyorsabb növekedése játszotta a legnagyobb szerepet” – kommentálta a helyzetet Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Meg lehet-e állítani az államadósság növekedését egy olyan rendszerben, ahol a kiadási spirál teljesen elszabadult a bevételektől?
Kapcsolódó cikk
Az elemzői várakozások szerint az év eleji laza költségvetés jelentősen megköti az új vezetés kezét. „Idén éves átlagban 6 százalék felett alakulhat a költségvetés eredményszemléletű hiánya” – fogalmazott a várható éves deficittel kapcsolatban Molnár. Bár az uniós pénzek pénzforgalmi oldalról hozhatnak némi enyhülést a finanszírozási terhekben, közvetlenül nem képesek eltüntetni a papíron keletkezett lyukat. Hogyan lehet tartósan mérsékelni a hiánypályát és elérni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, ha a gazdasági növekedés továbbra is várat magára?
A jelentés rávilágított arra a tényre, hogy a kamatkiadások az adatokban csak 0,7 százalékos emelkedést és stagnálást mutattak a statisztikai módszertan miatt, miközben a pénzforgalmi számok a valóságban a lakossági állampapírok átárazódása miatt közel 50 százalékos zsugorodást jeleznek.
A Tisza vezette kabinet előtt álló legnehezebb feladat a gazdaság rendbetétele az azonnali csődveszély elkerülésével egyidejűleg. Az új pótköltségvetés bemutatása lesz az első igazi tesztje annak, hogy a kormányzat mennyire képes ellenállni a további költekezés kísértésének a megörökölt romokon. A gazdasági fegyelem visszaállítása és az átláthatóság megteremtése most a legfőbb cél, de az igazi kérdés az marad, hogy a drasztikus számok fényében hajlandó lesz-e a társadalom megfizetni a korábbi osztogatások valódi árát a jövőben.
Kapcsolódó cikk