A pilisi erdő csendje és a hiány számai
Magyar Péter a pilisszentkereszti vadászház sötét faburkolatú tárgyalójában ült, kezében egy gyűrött, átvilágítási gyorsjelentéssel. A vetítővászon apró porszemcsék táncoltak a diavetítő fényében.
– Péter, ha ezt a számot belerakjuk a délutáni videóba, a sajtó azonnal szétkap minket – mondta a Pénzügyminiszter, miközben az asztalra fektetett táblázat közepére mutatott.
– Nem én raktam bele, Tóniék hagyták a fiókban – válaszolta a miniszterelnök, majd eltolta maga elől a hűlő kávéscsészét. – Mit mondott a Pénzügy saját apparátusa?
– Azt, hogy a papíron lévő 3,7 százalékos hiánynak meg az 5 százaléknak pontosan ugyanannyi köze van a valósághoz, mint a három szerkezetkész autópálya-koncessziónak: semmi – sóhajtott a tárcavezető. – A saját bürokratáik már tavasz óta 6,8-at számoltak bent, csak elfelejtették felírni a plakátokra.
– És a végösszeg?
– Ha nem hozzuk haza a héten az uniós forrásokat, akkor simán 8 százalék fölé szalad a hiány – felelte a miniszterelnök-helyettesként kávézó pénzügyminiszter. – Még az EU-s milliárdokkal együtt is héten vagyunk.
– Nagyszerű – csettintett Magyar Péter, és felállott a székből. – Gyurcsány legalább elismerte a trükközést az őszödi beszéd idején, ezek meg úgy adták át a kasszát, mintha egy üres Nokiás dobozt hagytak volna az íróasztalon.
Magyar Péter fel-alá sétált a faburkolat előtt, majd hirtelen megállt a vetítő képe előtt.
– Klaudia, a sajtósok már kint vannak a parkolóban? – kérdezte a miniszterelnöki kabinetvezető felé fordulva.
– A busz megérkezett, Péter, de még kérdezni akarnak a Lázár-féle beruházásokról is – válaszolt a sajtós.
