A Moderációs Kódex felolvasása a tábortűznél
Az éjszaka lassan rászakadt a zátonyra, a tábortűz ropogó fénye pedig baljós árnyakat vetett a körben ülő csoportadminok arcára.
– Első szabály – kezdte István, miközben egy hajtogatott Kockás füzetből olvasott fel. – BármifHollywoodi stílusú trollkodást vagy negatív energiát azonnal ideiglenes tiltással jutalmazunk. Akinek nincs nála Tisza-jelvény, az nem kap a sült virsliből.
– Ez végre egy határozott döntés! – bólintott Klára. – De mit csinálunk azokkal, akik nem reagálnak a felszólításra? Nincs adminpult, ahol megnyomhatnám a kitiltás gombot!
– Aki megsérti az etikettet, azt kiküldjük a zátony spiccjére öt percre – mondta Péter határozottan. – És nem kap frissítő gyanánt ásványvizet.
– Péter, ez kicsit kemény, nem? – kérdezte István tétován. – A Facebook-csoportban legalább adunk egy figyelmeztetést a végleges kizárás előtt.
– A vadonban nincs helye a lagymatag reakcióknak, István – válaszolta Péter. – A közösségépítés kemény munka. Gondoljatok a Nemzeti Menet fegyelmére!
Klára elgondolkodva nézte a parazsat, majd óvatosan felemelte a kezét, mint egy fegyelmezett iskolás.
– Péter, ha már fegyelemről van szó, a sziget túlsó felén ülők elkezdtek külön frakciót alakítani, és azt állítják, ők az igazi Tiszai Zátony Sziget.


