Változatlan határidők és a családi részesedések összevonása

A Pénzügyminisztérium a társadalmi egyeztetést követően finomította a vagyonadó tervezetét, de a fő sarokszámokhoz és az ütemezéshez nem nyúlt hozzá. A jogszabály a tervek szerint 2026. december 15-én lép életbe, az első adókötelezettséget a december 31-i állapot rögzíti, a bevallást pedig 2027. augusztus végéig kell benyújtani.

A politikai hátteret tekintve a kormányzó Tisza Párt egyik központi kampányígérete a „fizessenek többet a gazdagok” elve volt, amelyet Kármán András pénzügyminiszter szerint a gyermekbetegségek orvoslásával ültetnek át a gyakorlatba. A vagyonból a tervezet szerint egymilliárd forintot le lehetne vonni, az így kapott adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalékos, az e feletti részére pedig 1,5 százalékos adó vonatkozna.

A korábbi tervezet komoly kiskaput hagyott a nem tőzsdei cégek kisebbségi tulajdonosainak, akik 25 vagy 30 százalékos diszkontot alkalmazhattak a cégérték meghatározásakor. Ezzel egy többmilliárdos vállalkozás tulajdonosai pusztán azzal mentesülhettek volna az adó alól, ha a céget kisebbségi hányadokra bontva a családtagok nevére íratják.

Az új szabályozás ezt a lehetőséget határozottan bezárja, ugyanis a kisebbségi kedvezmény igénybevételéhez a közeli hozzátartozók részesedéseit kötelezően egybe kell számítani. Így ha a család együttesen többségi tulajdonnal bír a társaságban, egyik rokon sem élhet az értékcsökkentő kedvezménnyel.

A tárca egyúttal a külföldi vagyonelemek hitelviszonyait is tisztázta, engedélyezve a közvetlenül kapcsolódó adósságok levonását, ám a hazai cégek körében más jellegű elhatárolások is megjelentek.

A cégértékelési szabályoknál a legfeljebb 100 millió forint saját tőkéjű cégek tulajdonosai választhatnák a könnyített elszámolást. De melyik szűk vállalkozói réteg menekülhet meg ennek révén a jóval magasabb adóalap terhétől?