Cégértékelési könnyítés és a rejtett tartalékok elszámolása

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint a vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyont terheli majd. A módosított szabályozás most célzott mentőövet nyújt a kis tőkeigényű, ám kiemelkedő profitot termelő vállalkozóknak. A legfeljebb 100 millió forint saját tőkével rendelkező cégek esetében a tulajdonos dönthet úgy, hogy a részesedését kizárólag a könyv szerinti saját tőke alapján értékeli.

Ez a kivétel elsősorban az adótanácsadóknak, művészeknek és egyéni szellemi munkát végzőknek kedvez, akiknek cége minimális eszközállománnyal hoz jelentős hasznot. Ők így mentesülnek a saját tőkét és a hozamértéket vegyítő, jóval magasabb adóalapot eredményező formula alkalmazása alól.

A nagyobb gazdasági társaságoknál ugyanakkor szigorúbb ellenőrzések lépnek életbe, különösen a könyvekben szereplő rejtett tartalékok felmérésekor. A Portfolio szakmai összefoglalója szerint az ingatlanok és értékpapírok piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözetet tételesen kötelező lesz figyelembe venni az adóalap megállapításakor.

Szigorodnának az értékbecslőkre vonatkozó szabályok is. A tervezet szerint az adóhatóságot valótlan értékbecsléssel megtévesztő szakember pénzbírságot kaphatna, három ilyen eset után pedig törölhetnék az értékbecslésre jogosultak listájáról.

A vállalati vagyon mellett a luxustárgyak és a bizalmi vagyonkezelők ellenőrzése is kiemelt fókuszt kapott a minisztériumi javaslatban.

A luxustárgyak és a felhalmozott vagyonelemek elszámolásakor a jogalkotó védelmet biztosított a kortárs alkotásoknak. Milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy egy ilyen műtárgy ne növelje az adóalapot?