A választás előtt Varga Mihály pénzügyminiszter már jelezte, hogy a növekedés lassulása és a válság kezelése érdekében szükség lesz a költségvetés kiigazítására. Az Mfor a GKI szakértőjének segítségével végigvette azokat a már beharangozott fejlesztéseket, amelyeket a spórolás miatt leállíthat vagy halaszthat a kormány.

A több ezer milliárd forintos nadrágszíj-meghúzás egyik elemeként bizonyos nagyberuházásoktól viszonylag könnyedén elállhat a kormány – írja az Mfor

Főleg olyanoktól, amelyek nem érintik közvetlenül a lakosságot és túl nagy költségvetési átcsoportosítások árán lehetne csak fenntartani őket.

Kézenfekvőnek tűnik, hogy Orbán Viktor például belátható időn belül (legalább egy-másfél év) ne akarja visszavásárolni a Budapest Airport Zrt-t.

Hivatalosan ugyan ez nem állami beruházás lenne, de a hitel része igenis érintené a költségvetést – mondta a lapnak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg erre nincs forrás, mert most a kormánynak egyebek mellett a nyugdíjakat kell emelnie és a rezsicsökkentés ellentételezésével is foglalkoznia kell. (Korábban a kormány magáncégekkel együtt 1500 milliárd forintos ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető cégre.)

A dél-budai szuperkórház szintén nagy tétel, mintegy 300 milliárd forintos. Erős egyetértés van azonban az egészségügyi közgazdászok között abban, hogy inkább a meglévő kórházi infrastruktúrát kell fejleszteni és nem egy rossz lokációba tervezett nagy kórházat építeni – olvasható az Mfor cikkében.
Kérdéses a budapesti körvasút hiányzó szakaszainak építése, most egy 300 milliárd forintos tételről van szó, de nem tudni, becsatornázható-e erre uniós forrás.
“Az egyéb út- és vasútépítésekről biztosan nem mond le a kabinet, hiszen ezeket már odaígérte a hozzá közel álló vállalati körnek” – mondta Molnár László.

Kapcsolódó cikk

Tétel lehetne a két nagy kínai projekt (a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem), de ezek nem képviselnek elviselhetetlen mértékű terhet. Ezek kínai hitelből épülnek, és a hitelteher tíz évre elnyújtva jelentkezik.
A Paks II. beruházásnak óriási, legalább 3000 milliárd forintos lesz a számlája. Ez az Oroszországot érintő szankciók miatt tovább csúszik, és az is elképzelhető, hogy később nyugati, például francia cégek bevonásával épülhet meg az új nukleáris blokk.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Nincs több cikk