Milyen kellemes utazni a metrón vagy a villamoson és közben verset olvasni, nem igaz? A MAPoetry azonban új szintre emelte ezt, hiszen a közterek alkothatják a műveket. Magolcsay Nagy Gábor, a tér(kép)versek atyja mesélt nekünk a kulisszatitkokról.
ContextUs: A MAPoetry megálmodójaként azt állítod, irodalomban utazhatunk a szó szoros értelmében. Sőt, a saját műveinket konstruálhatjuk meg mi magunk, az utazásaink által. De mit takar a név? Az “itt és most” érzést akarod hangsúlyozni a “ma” kiemelésével?
A „térkép-érzést” akarom hangsúlyozni a MAP kiemelésével. (mosolyog)
ContextUs: Amikor először hallottam a projektedről, azonnal beugrott Papp Tibor Térvers/képek műve és a limerick mint műfaj. Milyen koncepció mentén haladtál a MAPoetry megalkotása során?
Papp Tibor műfajteremtő kötete szerintem megkerülhetetlen, ha valaki komolyan gondolja a topográfia, a kartográfia és a lírai hangfekvésű szövegek közti termékeny összefüggések vizsgálatát. Mindazonáltal eleinte nem volt kész tervem, nem gondolkoztam azon, hogyan lehetne tovább gondolni a Térvers/képekben (Balassi Kiadó, 1998 – a szerk.) prezentált perspektívát. Mindössze olyan szövegeket akartam írni, amelyek szókészlete mintegy linkként, hiperszövegszerűen visszafordítható azokra a terekre, amelyektől a megalkotott szöveg szavait kölcsönöztem. Illetve nem jellemző rám, de kezdettől fogva formában gondolkodtam, így született meg közel két tucat budapesti négysoros- és haiku-térkép.
ContextUs: Mely útvonal volt az első, amit tér(kép)versbe foglaltál?
Egy budapesti haiku-térkép volt az első kísérlet:
Tűzkő, muskotály, / tűzliliom és gitár / a fiatalság.
ContextUs: Miért épp ez? Mi a története?
Eleinte a BKK weboldala volt a MAPoetry írói szókincsének a forrása.
Azt szerettem volna, ha a buszról, a villamosról, a troliról konkrétan egy versben lehetne leszállni. Így először tömegközlekedési megállók neveit gyűjtöttem össze, és azokból próbáltam szöveget írni.
Ez a haiku is így működik, minden szava egy budapesti buszmegálló neve. Azt már az elején sejtettem, hogy ez a módszer elsősorban nem eposzi terjedelmű művek létrehozására alkalmas, a haikuforma pedig hamar kölcsönhatásba került az összegyűjtött megállónevekkel.
MAPoetry
“the beehive’s golden queen fetters the silk falcon in the sky gar… den” Daniel Horvath’s amazing haiku from London! Thank you for this masterpiece! We love it! – – – – – – – – – – – – – – – – – – “méhkas úrnője selyem sólymot bilincsel az ég kertjében” Daniel Horvath csodálatos haikuja Londonból!
ContextUs: Úgy tudom, ez egy játék is. Ezek szerint nem csak te, hanem bárki konstruálhat tér(kép)verset? Fel is töltöd őket a MAPoetry Facebook-oldalára?
Igen, a MAPoetry egy játék. Nem gondolom, hogy a használhatóság, alkalmazhatóság szempontjából egyedülálló. Szonettet és logo-mandalát is írhat bárki, akinek eszébe jut szonettet vagy logo-mandalát írni. Ebben az egészben számomra inkább az izgalmas, hogy a valóságban is megtalálható, bejárható verstereket komponálhat a vállalkozókedvű szerző – legyen az rutinos pályatárs vagy alkalmi tér(vers)kép készítő. Folyamatosan érkeznek a Facebook-oldalunkra művek, amiket, ha megfelelnek a műfaj egyszerű szabályainak (létező hely-, táj-, közterületneveken kívül csak névelők, kötőszavak és toldalékok használhatók), meg is osztunk.
ContextUs: Foucault heterotópiáját juttathatja eszünkbe. Rendelkeznek a verstérképek konkrét helyszínekkel, de olyan tereket konstruálnak meg, ahol nem vagyunk.
A MAPoetry szerinted utópia vagy heterotópia? Ahogy én látom, Foucault ezzel a térelméletével a World Wide Web, bizonyos mátrixok vagy a kvantumtérelmélet fontos értelmezési horizontjait is kitermelte.
Ezek mind felszámolják, legalábbis megnyitják a lokális tereket, minthogy Foucault kulcsszava is a kiterjedés.
Az én kulcsszavaim a hiperszöveg, a link és a kollektív illúzió.
ContextUs: Nem csak Budapest, de Győr és Sopron köztereinek nevéből is született tér(kép)vers. Sőt, Svédország is bekapcsolódott ilyen módon! A Google Maps segítségével valósultak meg, vagy konkrétan fel is kerested őket?
Ezek pont azok a helyek, ahonnan a követőink küldték a szövegeket. Tudomásom szerint a szerzők által jól ismert terek nevéből születtek ezek az írások, de ezt a magam részéről nem tartom kitételnek. Az is tök izgalmas, ha valaki a Google Maps-et vagy egy turistatérképet, akár a nappaliban ülve, szótárként használ.
ContextUs: Kik alkotják a csapatot?
Illés Hajni a projekt arculattervezője, Gál Enikő pedig a közösségi médiában való jelenlét folyamatosságáért dolgozik. Baromi hálás vagyok értük, nekik, mert ez pillanatnyilag egy szerelemprojekt. Mindketten lelkesedésből teszik bele az energiájukat, a tudásukat.
ContextUs: Hogyan kapcsolódtak a MAPoetry-be?
Hajnira a MOME-s mestermunkája, az Írott kép című projekt kapcsán figyeltem fel, melyben a Szerb Antal Utas és Holdvilág című regénye által inspirált betűkísérletek folyamán a regény teljes szövege vizuális átdolgozásra került. Nagy formátumú, elegáns munka. Meg akartam ismerni a szerzőjét. Bátorkodtam megkérdezni tőle, van-e kedve közös projekteken dolgozni. Volt. Enikővel egy esküvőn találkoztam. Hamar kiderült, hogy online marketinggel is foglalkozik. Meséltem neki a MAPoetryről, megtetszett neki, azóta övé a közösségi média.
ContextUs: Az utóbbi években számos projektnek lehettünk szemtanúi, amelyek a kortárs irodalom népszerűsítését tűzték ki mint cél. Gondoljunk csak az InstaVersre, a Rímképlettre, a Farlfirkára! A számos kortárs irodalomnépszerűsítő projektekbe a MAPoetry is beékelődik. Célod a kortárs irodalom terjesztése, vagy ez csak egy kellemes hozadék?
Marketingszempontból rémesen érzéketlen szerző vagyok. A saját cuccaimat is komoly erőfeszítések árán menedzselem, szóval én szerintem teljesen alkalmatlan vagyok bárminek is a népszerűsítésére. Az viszont tény, hogy eddig olyan fórumokra is eljutott a MAPoetry és ezáltal a kortárs irodalom, a kísérleti költészet híre, amelyek profilját és olvasótáborának összetételét nem kimondottan ez a szubkultúra határozza meg.
ContextUs: Milyen fórumokra kell gondolnunk itt?
A We Love Budapest csapatára gondolok például. Pákozdi Nóra készített velem interjút, ami nagyon feldobott. Az a benyomásom, hogy nagyon lelkesek, hálás feladatnak tartják, ha a „marketingtengerben” egy eredeti ötlettel, újdonsággal foglalkozhatnak. Aki ismeri, tudja, a WLB nem kimondottan az irodalmi szubkultúra gründolására lett kitalálva. Az interjú végén mégis úgy köszöntünk el egymástól, hogy a szerkesztőség egy emberként állt a MAPoetry mögött, és a jövőben akár médiapartnerként is számíthatunk rájuk.
Ide sorolom a Vasárnapi Híreket is, amelyben egy igen okos, elegáns riport jelent meg, Rácz I. Péter jóvoltából.
Ezek a publikációk azért is jók, mert a segítségükkel nem csak irodalmárokhoz juthat el a MAPoetry híre, hanem azokhoz is, akik mondjuk első szándékból egy gasztrokalauzt keresnek a WLB-en, vagy akik a közéleti eseményekről szóló beszámolók miatt fizetnek elő egy hetilapra.
ContextUs: Úgy tudom, online marketing által is népszerűsíteni szeretnéd a projektet. Milyen lehetőségeket látsz a MAPoetry-ben, amit ki lehet aknázni a Facebook-oldal létrehozásán túl?
Erre Enikő tudna értelmesen válaszolni. Egy hivatalos weboldal létrehozásán mindenesetre dolgozunk, illetve elindítottunk egy Instagram-oldalt. Mindössze három hónapja publikálunk, egyelőre ismerkedünk a saját izmainkkal.
ContextUs: Gondoltál arra, hogy felveszed a kapcsolatot a Google-lel kooperáció gyanánt?
Igen, és az uborkaszezonban már időm is lesz beugrani hozzájuk. Rácz I. Péter a Vasárnapi Hírekben lényeglátóan fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, hogy „a műholdas GPS korában is számos fehér folt akad még az internetes szolgáltatás térképén, melyek befoltozásában talán éppen a MAPoetry növekvő közössége által újrafelfedezett nevek segíthetnek.”
