A paksi vita ráadásul olyan politikai időszakban került újra előtérbe, amikor más korábbi állami döntések felülvizsgálata is napirenden van: Magyar Péter parlamenti beszédében is egy hosszú korszak lezárásáról és vizsgálatokról beszélt. Mártha állítása azonban ennél szűkebb, és éppen ezért kellemetlenebb kérdést tesz fel: kié a felelősség, ha a szervezet működése a hivatalos hierarchia alatt dől el?
A kritika középpontjában nem egyetlen leállás áll
Mártha az ATV Egyenes Beszéd című műsorában idézte fel a Süli Jánosnak 2018-ban írt levelét. Akkor a Duna hűtési lehetőségeinek korlátaira és Paks II. tervére figyelmeztetett; most azt mondta, a helyzet súlyosabb annál, mint amit nyolc éve leírt.
Kapcsolódó cikk
Miért kellett azonnal kiküldeni? Magyar Péter paksi élője előtt bekapcsolva maradt a mikrofon
A volt MVM-vezér beszámolója szerint Paks I nem a tervezett üzemi állapotban működik: a nyolc turbina közül egy termel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményen üzemel. Mártha ezt nem a paksi szakszemélyzet hibájaként írta le, ellenkezőleg: a blokkvezérlő mérnökök munkáját méltatta. A kemény bírálatot a menedzsmentnek szánta, amelyről azt mondta, nincs meg a nukleáris energetikai felkészültsége.
Amikor a vezénylőteremben nem a rang számít
A Csernobil első részében Anatolij Gyatlov elutasítja a vezénylőteremből érkező jelzéseket arról, hogy a reaktor magja megsemmisülhetett, és továbbra is a víz betáplálását követeli. A jelenet ereje nem abban van, hogy a sorozat kész választ ad a felelősségre. Abban van, hogy a parancs pillanatnyilag felülírja azok tapasztalatát, akik a műszereket figyelik, és elsőként érzékelik, hogy a rendszer már nem úgy viselkedik, ahogyan a szabályzat feltételezi.
Kapcsolódó cikk
Napokon belül teljes leállás jöhet? Magyar Péter újabb paksi intézkedést ígért
Mártha paksi kritikája ugyanilyen elválást rajzol fel, de nem baleseti történetként. Szerinte a döntési lánc tetején politikai kinevezettek állnak, miközben az üzem tényleges terhét a műszaki állomány viseli. A „ló a mozijegyhez” hasonlat ezért nem puszta sértés volt, hanem annak az állításnak a sűrítése, hogy a cím és a hozzáértés között veszélyes rés nyílhat.
A volt MVM-vezér a teljes leállástól tart leginkább, mert szerinte egy kihűlt erőmű újraindítása különösen nehéz feladat lenne. Az ATV-interjúról szóló beszámolóban ezért a Duna vízszintjét „hajmeresztő” helyzetként írta le. A kérdés így nem csupán az, ki ül felül, hanem az is, hogy a vezénylőteremben meghallják-e azt, amit a műszerek már jeleznek.