Mediaworks gépezete és a helyi újságírás kettőssége
Mediaworks működésének kettőssége leginkább a megyei lapok szerkezetében mutatkozott meg a dolgozók elmondása szerint. A helyi szerkesztőségek jellemzően csak a lap első és utolsó oldalait töltötték meg tartalommal, míg a középső részeket a központilag gyártott politikai anyagok és a propaganda foglalták el. „A kemény politikai anyagok és a propaganda ott jött mindig is” – mondta az egyik szerkesztő. Ez a kettéosztottság teremtette meg a belső öncsalás lehetőségét is, amikor a helyi újságírók azzal áltatták magukat, hogy a központi oldalakra rá sem néznek munka közben. Mennyire tartható fenn egy ilyen skizofrén állapot, ahol a tisztességes helyi újságírás és a nyílt politikai befolyásolás egyazon lap hasábjain jelenik meg nap mint nap? A mindennapi munka során a helyi újságírók leginkább balesetekről, iskolai eseményekről, falunapokról és nyugdíjas klubokról írtak. „Nem az volt a baj, amit megírtunk, hanem az, amit nem írtunk meg” – vélekedett egy másik vidéki dolgozó. Most azonban úgy érzik, ugyanaz a társadalmi harag zúdul rájuk, mint a központi propagandagépezet legismertebb arcaira, annak ellenére, hogy politikai munkát sosem végeztek. Meddig lehet legitimálni egy rendszert, és vajon a helyi hírközlés fontossága felülírhatja-e a lapok átpolitizáltságából fakadó erkölcsi dilemmákat?
Tanács Zoltán üzenete és a dolgozók kilátástalansága
Tanács Zoltán megnyilvánulása csak tovább szította a feszültséget a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók körében. A miniszter kijelentése, miszerint a rendszer nem sajtótermékeket, hanem propagandát gyártott, egyértelműen jelzi a kormányzat hozzáállását a bajba jutott cégcsoporthoz. „Most eljött az igazság pillanata számukra is: lehet munkát keresni a piacon” – üzente a tárcavezető. A dolgozók számára ez nem csupán az állásuk elvesztését, hanem sok esetben az évtizedes szakmai pályafutásuk végét is jelenti egy beszűkült vidéki médiapiacon. Hogyan fognak boldogulni azok az újságírók, akiknek a tudása a régiós hírekre korlátozódik, egy olyan piacon, amelyet a központosítás és a politikai viharok teljesen átrendeztek?
Kapcsolódó cikk
A leépítések drámai körülmények között zajlanak a gyártóközpontokban és a szerkesztőségekben. „Nem tudjuk, mikor jönnek értünk. Gyakorlatilag arról van szó, mintha egy fura, bizarr kivégzésre várnánk, és várjuk, hogy hogyan döntenek a fejünk felett” – mondta az egyik munkatárs, aki szerint a bizonytalanság elviselhetetlen. A már elbocsátott dolgozóknak azonnal le kellett adniuk eszközeiket és elhagyniuk az épületet, a kiadó részéről pedig teljes titkolózás övezi a folyamatot. Milyen jövő vár a vidéki sajtóra, ha a szakmai műhelyek megszűnnek, és az újságírói közösségek helyét a bizonytalanság és a félelem veszi át a szerkesztőségekben?
A dolgozók elmondása szerint a döntéseket a lapok jövőjéről, a főszerkesztői cserékről és a további leépítésekről sok esetben nem a cégvezetéstől, hanem más szerkesztőségek híreiből vagy az impresszumok megváltozásából tudták meg.
A Mediaworks átalakulása és a megyei lapok leépítése mély nyomokat hagy a vidéki újságírás szövetén. A dolgozók megkönnyebbülést és félelmet egyszerre éreznek, miközben próbálják megtalálni a helyüket egy olyan piacon, amelyet a politikai érdekek és a gazdasági realitások könyörtelenül újraírnak. A lassan meginduló változások talán lehetőséget adnak egy új, szabadabb helyi sajtó megteremtésére, de a sebek begyógyulása és a bizalom helyreállítása még hosszú időt vesz igénybe.
Kapcsolódó cikk