A kőbányai vagány küzdelmei és a Hobo Blues Band korszaka Deák Bill életében
Deák Bill Gyula 1948. november 8-án született Budapesten, és gyermekkora szorosan Kőbányához kötötte. Fiatalon elszántan futballistának készült, ám tizenegy éves korában egy súlyos orvosi műhiba következtében elveszítette a bal lábát. Ez a drámai megrázkódtatás teljesen kettétörte a sportolói karrierjét, ám a zene felé terelte a figyelmét. Ahogy egy korábbi visszaemlékezésében felidézte, a baleset és a mankók kényszerű használata nélkül valószínűleg soha nem kezdett volna el professzionálisan énekelni, így a tragédia közvetve a művészi pályájának legfőbb indítómotorjává vált.
A hazai zenei életben az igazi áttörést az 1979-es esztendő hozta meg számára, amikor állandó tagként csatlakozott a Hobo Blues Bandhez. A zenekar meghatározó énekeseként olyan korszakalkotó és műfajteremtő lemezek elkészítésében működött közre, mint a Középeurópai Hobo Blues vagy a legendás Vadászat. Egyedülálló, mély és karcos hangterjedelme, valamint karizmatikus jelenléte azonnal a magyar rock- és bluestörténet legnépszerűbb figurái közé emelte. A tabáni május elsejei koncertsorozatok és a többezres arénabullik állandó főszereplőjeként nemcsak a fiatalok, hanem az egész hazai közönség ikonjává vált.
Az országszerte elért óriási sikerét követően a filmvásznon és a színházi világban is maradandót alkotott. 1981-ben kiemelkedő alakítást nyújtott Szomjas György népszerű Kopaszkutya című kultuszfilmjében, amely hűen mutatta be a nyolcvanas évek elejének külvárosi rockéletét és elvágyódásait. 1983-ban pedig elvállalta Torda táltos szerepét a Szörényi–Bródy szerzőpár István, a király című rockoperájában. A történelembe bevonuló produkcióban nyújtott katartikus éneklése végleg beégette nevét a magyar kultúra történetébe.
A színpadi jelenlét és az országszerte zajló folyamatos koncertezés során Deák Bill megalkuvást nem tűrő előadásmódjával kivívta a kortárs szakma teljes elismerését. Mankójára támaszkodva is olyan energikus erőt sugárzott a pódiumról, amely párját ritkította a közép-európai régióban. A közönség rajongása mellett a dalok nyers őszintesége is hozzájárult ahhoz, hogy a kőbányai énekes a magyar blues koronázatlan királyává váljon. Ez a kivételes előadói karakter tette lehetővé, hogy a formációból kilépve is a csúcson maradjon. A hazai sikerek és színházi mérföldkövek után a szólópályára lépő énekes egy nemzetközi világsztár figyelmét is felkeltette, aki elképesztő szavakkal illette a magyar előadó egyedülálló hangját.
