Menczer szerint a pökhendisségnél is jobban zavarta „az elképesztő ostobaság, amit Balásy bemutat” – ezzel jelezve, hogy a propagandacézár nemcsak erkölcsileg volt terhelő a Fidesz számára, hanem politikai önkárosítást is jelentett. „Ezért vesztettünk. A Balásy Gyulákat már nem bírtuk el” – zárta le a gondolatmenetet.

„Milyen emberek voltak körülöttünk?!"

Menczer posztjában idézte fel, hogy egy „remek kollégája” a Balásy-interjú után felkereste, és feltette azt a kérdést, amely azóta a Fidesz-bomlás egyik legemblematikusabb mondatává vált: „Tamás, milyen emberek voltak körülöttünk?!” Ez a mondat jól összefoglalja azt a belső válságot, amelyet a Fidesz politikusainak egy része érez: hogyan engedhette meg a párt, hogy ilyen figurák kerüljenek a közelébe.

Menczer saját pozícióját is megvédte: ő közösséget vállalt és vállal a pártjával, és úgy gondolja, a Fidesz hibái ellenére többet tudott tenni Magyarországért. De hozzátette: „Persze mindezekkel együtt sem szabadott volna hagyni, hogy a Balásy Gyulák megjelenjenek körülöttünk.”

„Ők nem a Fideszt jelentik"

Menczer egyértelműen elhatárolta a Fideszt a Balásy-féle alakoktól. „A Balásy Gyulák számomra nem a Fideszt jelentik. Valóban a közelünkben voltak, és ez baj, nem szabadott volna megengedni. Ettől még ők nem a Fidesz. Korábban sem tekintettem az ilyeneket a közösségünk részének, és most sem tekintem” – fogalmazott. Ez az elhatárolódás politikailag szükséges lépés – de felveti a kérdést: ha Balásy Gyula nem volt a Fidesz része, akkor hogyan nyerhette el szinte az összes kormányzati kommunikációs tendert az elmúlt tíz évben?

A megújulás programjaként Menczer azt jelölte meg, hogy „egy jobb közösséget kell építeniük, olyat, amelynek még a közelében sincsenek a Balásy-féle alakok.” Ez nehéz lesz – ismerte el –, különösen nagy vereség után, de szerinte lehetséges.

„Ezért vesztettünk. A Balásy Gyulákat már nem bírtuk el" – mondta Menczer Tamás, miközben azt a kérdést, hogy hogyan kerülhettek ilyen figurák a Fidesz közelébe, nem válaszolta meg.

Menczer Tamás őszintesége figyelemre méltó – és politikailag bátor lépés. De az önkritikának van egy határozott korlátja: a kérdés, hogy ki engedte meg Balásy Gyulának, hogy a Fidesz elsődleges kommunikációs alvállalkozójává váljon, megválaszolatlan marad. A felelősség megnevezése Balásy személyére – és nem a rendszerre, amely ezt lehetővé tette – egyszerre jelzi a számvetés mélységét és korlátait.