A 25-30 éves hírességek újabban saját nagyapjuknak öltöznek. De vajon mi áll a jelenség hátterében?

Fókuszban a nagypapák

A június már eddig is bőven hozott csapadékot, így a hölgyeknek érdemes volt beszerezni egy divatos ballonkabátot és egy bohókás nyári sapkát, ami a váratlan nyári zivatarok ellen is megvéd. De mi a helyzet az urakkal? Bár június harmadik vasárnapján az apák napját ünnepeljük, egyre inkább úgy tűnik, hogy számukra nagyapáink kora jön el.

Brooklyn Beckham, Öregesen / Fotó: Josh Hedges / Getty Images

A The Guardian új trendet szúrt ki a sztárok körében: a nagypapa-stílus van kibontakozóban többek közt Harry Styles-nak, a megboldogult One Direction egyik tagjának köszönhetően.

Harry Styles úgy öltözködik, mint akiért a nagyid titokban epedezik” – szólt az Esquire magazin hangzatos címe.

Emlékezhetünk rá, néhány éve bekerült a köztudatba az aputest fogalma. Ezen felbuzdulva a divatban is próbált érvényesülni az apu stílusa-irányzat, de a lepukkantságot, igénytelenséget idéző asszociációk miatt hamarosan vállalhatatlanná vált. Ezzel szemben jóságos, kedves nagypapákként felöltözni sokkal szofisztikáltabb kategória.

A nagyapa-stílus minden olyan közhelyes attribútumot felvonultat, ami azonnal eszünkbe juthat egy idősebb úrról: farmer, galléros póló, kardigán, kötött mellény és mokaszin – mindez persze az új generációra „hangszerelve”.

Az irányzat elterjedése talán a 2013-as Peaky Blinders című sorozattól eredeztethető, majd Brooklyn Beckham, Rocco Ritchie, Armie Hammer is a rajongójává vált. Chris Evans a Tőrbe ejtve című filmben tavaly év végén a vastag, kötött pulóvert hozta újra divatba.

Az idei férfidivatbemutatókat simán össze lehetett volna téveszteni egy nyugdíjasklub teadélutánjaival. A mamusz nagyobb népszerűségnek örvendett, mint az edzőcipő, a tyúklábmintás zakó lenyomta a pufidzsekit, több duplasoros blézert lehetett látni, mint hosszú kabátot. A Prada, a Dior, a Louis Vuitton divatbemutatóján is ez a trend dominált, a Bode pedig, aki elnagypapásította Donald Glovert és Ezra Millert, mintha hetvenes operettrajongókat vonultatott volna fel a kifutóján.

A papa-szett kollekció pizsamára emlékeztető öltönyökből, kötött zakókból, márványmintás sálakból, kertészkesztyűkből és állatos (halakakú táska, bárány- és tehénminták) kiegészítőkből, motívumokból áll. A trend a mindenkiben élő nosztalgiát igyekszik felkelteni azzal, hogy új értelmet kapnak a Viktória-korabeli paplanok.

Vissza a gyökerekhez

Vagy pedig, ami még izgalmasabb, a második generációs divattervezők a Windrush-éra előtt tisztelegnek kollekciójukkal, amikor a második világháború után a karibi-térségből, Bangladeshből és Afrikából színesbőrű menekültek érkeztek az Egyesült Királyságba – tehát nagyapjuk fiatalkorában.

„A kollekció a családom apai ágának történetét tükrözi. A nagypapám az 1950-es években érkezett Jamaikából” – erősítette meg a gyanút Grace Wales Bonner, a Lovers Rock kollekció tervezője.

Ahluwalia divatbemutatója szintén a különböző minták és szabásvonalak kavalkádja volt, amelyhez az idősebb generációkból merített ihletet.

„Nagyapám ösztönösen nagyon stílusosan öltözködött. Büszke volt az indiai származására, és nagyon szeretett minden évben visszamenni oda. Gyakran tért haza egy-egy újabb varratott öltönnyel, amelyeket végül én örököltem meg” – mondja a tervező, aki szerint a divat „elnagypapásodása” egyben az úri szabászathoz való visszatérést is jelenti.

„Csak a saját nevemben beszélhetek, de engem nagyon érdekel a családom története, és meghatva kutatom a múltunkat. A divat körforgása az úri szabók reneszánszát is elhozhatja az ipari konfekcióval szemben” – teszi hozzá Ahluwalia.

„A ’30-as évekbeli bő szabású nadrágok, gyapjúmellények nem önmagukban számítanak újdonságnak, hanem csak a Z generációnak” – mondja Murray Clark, az Esquire szerkesztője.