Néha ugyan elfelejtkezünk róla, de az elsősorban gyermekeknek készített animációs filmek mögött komoly üzenetek és mély igazságok lapulnak. Azonban ezek a mesék nemcsak az élettel vagy a világ általános kérdéseivel kapcsolatban tárhatnak fel titkokat a fiatalabbak számára, de a női sorsokra, a nők társadalmi szerepére vagy esetleges nehézségeire is rávilágíthatnak. Cikkünkben összegyűjtöttünk kilenc olyan animációt, amiben a “gyengébb” nem hősei kapták a főszerepet, és amik tökéletes időtöltést nyújthatnak a karantén ideje alatt – gyerekkel vagy gyerek nélkül.
Fantasztikus Labirintus (1986.)
Sarah (Jennifer Connelly) egy délután egyedül marad az öccsével, Toby-val (Toby Froud). Ugyan a kislány idejét inkább olvasással ütné el, rájön, hogy az anyaság “terhe” pár óra erejéig rászakadt. Miután realizálja, hogy mindenképp foglalkoznia kell testvérével, dühében azt kívánja, bárcsak az olvasott könyvében szereplő Koboldkirály (David Bowie) elragadná a család legkisebb tagját, akkor végre csend lehetne. Sarah azonban rájön, elhamarkodott volt a kívánsága, a kis Toby ugyanis valóban a Koboldkirály fogságába kerül, neki pedig mindössze 30 órája van kiszabadítani kistestvérét.
Ezek a legjobb olvasmányokat ajánljuk a karantén idejére
Ezek a legjobb olvasmányok a karantén idejére Boccacciótól Michael Crichtonig Ha karanténba kerülünk, igen nehezen tudunk elvonatkoztatni bizonyos dolgoktól. Az egyik nyerő stratégiánk az lehet, ha a kényszerszobafogságban egyenesen belevetjük magunkat a legborzasztóbb járványos könyvekbe – Szophoklésztől Camus-ig találunk belőle bőven – csak hogy más nézőpontba helyezzük személyes nyomorunkat.
A film tökéletes interpretációja az anyaság első mozzanatainak megismerkedésével és annak minden nehézségével. A szabadidőről, a hobbikról és a pihenésről való lemondást egészen korán megtapasztalhatjuk – főleg egy kisebb testvér mellett –, de ez természetes velejárója a családalapításnak. Sarah azonban példátlan hősiességet tanúsít, amikor labirintusok százait átvészelve kiszabadítja testvérét. Nézőként nehezen lehet rá haragudni, amiért kicsúszott a száján egy indulatos mondat.
A kis hercegnő (1995.)
A történet főszereplője Sarah (Liesel Pritzker Simmons) a csodálatos Indiában él édesapjával. Az arisztokrata környezetben minden megadatott számára, a fegyelem és a szigor azonban nem volt a mindennapjai része. A New York-i bentlakásos intézetben, ahova később kerül, aztán nagy meglepetés éri, hiszen csupa olyan zord dologgal kell szembesülnie, amivel addig sohasem.
A kis Sarah története tökéletesen bemutatja, olykor milyen nehéz a legbarátságtalanabb környezetet is szerethetővé vagy otthonossá varázsolni. A kislány jól érzi, hogy a kor elvárásai szerint a nők feladatai közé nemcsak a megfelelő attitűd és háztartásbeli tudás tartozik, de a szeretetteljes közeg megteremtése, az élet varázsának megtartása is.
Jégvarázs (2013.)
A 2010-es évek egyik legsikeresebb Disney-meséje a Jégvarázs volt, ami elképesztő vizualitásról, lenyűgöző animációs képsorokról és fülbemászó dallamokról vált híressé. Ugyan kislányok ezrei kezdtek beöltözni a szőke jégkirálynő kék szerelésébe, a siker kulcsa mégsem ebben rejtőzik, hanem a karakterek jellemeiben és megformáltságában. A testvérpár idősebbik tagja, Elza ugyanis túlságosan zárkózott, titkok ezreit hallgatja el a hozzá legközelebb állók elől is. Eközben Anna mindent megoszt a körülötte levőkkel, érzelmek, gondolatok és információk halmazával önti nyakon a barátait.
A Jégvarázs 2. minden korábbi animációs filmet maga mögé sodort
A Jégvarázs 2. észak-amerikai közönsége eddig 449,9 millió dollárért (133 milliárd forintért) nézte meg a filmet, a tengerentúli bevételek pedig vasárnapra elérték a 875,3 millió dollárt (258 milliárd forintot) – írta a . Korábban, már az első napok után is rekordot állított fel, hiszen 123,7 millió dolláros (38 milliárd forintos) jegyeladást generált a hálaadás miatti ötnapos ünnep alatt.
A Jégvarázs női hősei két merőben eltérő karaktert reprezentálnak: a csendes, visszahúzódó figurát és a nyílt, cserfes kisasszonyt. Ezek a vonások nemcsak egyénenként külön-külön ismerhetők fel, de olykor mindannyiunkban ez a két oldal váltakozik kedvtől, hangulattól, körülménytől vagy napszaktól függően.
Vaiana (2016.)
Több ezer évvel ezelőtt a világ legtehetségesebb tengerészei, körbehajózva a Csendes-óceánt, felfedezték Óceánia számos szigetét, azonban ezt követően sokáig nem tértek újból útra. A Disney alkotói ennek a történetnek gondolatával játszottak el, amikor megalkották a Vaiana-t.
A mesében nemcsak kulturális különbségek tűnnek fel, de a siker lehetséges kimeneteleiről is feltár pár érdekességet. A fiatal hercegnőtől mindenki elvárja, hogy apja után átvegye a trónt és Óceániát igazgassa. Ugyan ez az élet rengeteg tiszteletet, kényelmet, hatalmat és sikert tartogat számára, Vaiana mégsem érzi, hogy ez volna az ő hivatása. Útnak indul felfedezni birodalma eldugott szigeteit, na és persze önmagát is.
A mese felveti a sokakat érintő kérdést: vajon érdemes-e elfogadni a tálcán kínált elismerést, ha közben személyiségünk esszenciája csorbát szenved?
Chihiro Szellemországban (2001.)
A japán mese képi világa és fantáziadús cselekménye semmilyen más gyerekeknek szóló alkotáshoz nem fogható. Chihiro családjával egy napon eltéved, és egy csoda folytán a Szellemvilágba kerülnek. A családtagok itt lakmározni kezdenek és kihasználják a lehetőségeiket, míg Chihiro igazán engedelmes, tartózkodó vendégként figyelembe veszi, hogy egy teljesen más dimenzióba, ismeretlen lények köré kerültek. A faragatlan családtagok meg is kapják büntetésüket, disznóvá változnak. A kis Chihiro pedig a továbbiakban azon dolgozik, hogy túlvészelje az ismeretlen közegben tapasztalt nehézségeket és megmentse a szeretteit. A mese számos tanulságot tartogat, többek közt, hogy legégetőbb kötelességeink teljesítése során is milyen fontos megtartani az identitásunkat, valamint, hogy a talpraesett és erős magatartás, a szokatlan helyzetekkel való megküzdésünk sikeressége nem azon múlik, hogy fiúnak vagy lánynak születtünk-e.
Kisasszonyok (1994.)
Azonban nemcsak az anyaság és a felelősség ízét lehet ideje korán megérezni, de olykor a gyerekeknek is hirtelen kell felnőniük a körülményekből adódóan. A Kisasszonyok négy testvérről szól, akiknek édesapja a polgárháborúban harcol.
Egyedül maradnak, belecseppenve a felnőtt élet hullámvölgyekkel teli időszakaiba, és próbálják elfogadni a mindenki által tényként kezelt feltételezést, miszerint egy nőnek szüksége van egy férfira, hogy túlvészelje a nehéz időszakokat.
A bölcs Meg (Trini Alvarado), az elragadó Amy (Kirsten Dunst), a kissé problémásabb Beth (Claire Danes) és a modern trendeknek hódoló Jo (Wynona Ryder) azonban nem akarják elfogadni, hogy szerelem nélkül kell házasodniuk. Egyedül próbálják kioldani az egyedüllét gordiuszi csomóját.
A film alapkérdései a felnőtt létről, a társadalmi szerepekről, a magányról, a szerelemről tárnak fel nyílt titkokat a nézők számára. Az érdekekkel behálózott világ vásznon látható prototípusa pedig égetően aktuális problémákra világít rá.
Mulan (2004.)
A Mulan Disney-mese már csak azért is érdekes, mert a főszereplő “hercegnő” nem egy megszokott királyság leszármazottja. Az animáció készítői Hua Mulan legendáját felelevenítve Kínába repítik a nézőket. Mulan ugyan még szemtelenül fiatal, mégis egész élete során a tradíciókon való túllépésért küzdött. Levetné a megszokott női kendőket és ruhákat, de az ikonikus sminkelési szokások sem érdeklik, ahogy a hagyományoknak hódoló szociális tevékenységektől, táncos mulatságoktól is irtózik. Helyette inkább megmutatná azt a Mulant, aki valójában a cseresznyevirágos leplek mögött bujkál. Úgy dönt, apja helyett beáll a hadseregbe és részt vesz egy katonai kiképzésen, hogy aztán később a családja becsületéért állhasson helyt. A mese reboot-verzióját idén március 26-án mutatták be Magyarországon.
A trend, ami még Tarantinót is lepipálta – Mi áll a reboot-mánia mögött?
A Dumbo nem hozott akkora sikert, az Aladdin viszont milliókat kaszált a debütálást követő első hétvégén. A júliusban bemutatott Az oroszlánkirály-remake 75, 7 millió dollárt zsebelt be a bemutatót követő 10 napon belül. Bármilyen meglepő, a mindenki által jól ismert mese újragondolása jegyeladásban második helyre kényszerítette Quantin Tarantino legújabb filmjét, a Volt egyszer egy Hollywood ot.
Mulan meséje kedves, színes figurákon keresztül mutatja be azt, amikor egy nő a társadalmi szerepek és elvárások kalitkájába kerül. Az onnan való kitörés, önmagunk felvállalása és erőnk kimutatása még az ősi Kínában játszódó legenda óta sem vált könnyebbé.
Matilda, a kiskorú boszorkány (1996.)
A Matilda, a kiskorú boszorkány meséje nem véletlenül került a kultusz-filmek közé. A cselekmény nemcsak szórakoztató és tekintetet a képernyőre szegező, de végre főszerepbe helyez egy olyan kislányt, aki nem egy királyi család leszármazottja, és nincs meg minden lehetősége az önfelfedezésre, valamint a kibontakozásra. A kis Matilda (Mara Wilson) rendkívüli tehetségnek bizonyul, ám ahány ember, annyi féle megítélés terjeng róla: idegesítő, különc, fegyelmezetlen. De vannak olyanok is, mint például a saját szülei, akik elmerülve végtelen egyszerű életükben nem is gondolnak róla semmit, inkább elküldik egy nevelőintézetbe. Itt aztán egy tanítónő ébred rá először, hogy ez a mindennek elhordott, otthonról kidobott kislány milyen talentumokkal rendelkezik.
A nők színes megítélése, a kívülről való bíráskodás problémája bizonyára egyáltalán nem ismeretlen számunkra.
Ahogy a legtöbb nő egyik utcáról a másikba fordul, máris utcalányból üzletasszonnyá válik, a munkahelyi liftből kilépve pedig haszonvadász talpnyalóból alázatos munkaerővé varázsolódik. Csak úgy, ahogy hazaérve a karrierista feminista szerepéből a gondos háziasszony szerepébe avanzsálódik. Így “váltogatja” arcait a kis Matilda is, egészen addig, amíg meg nem látják benne valódi önmagát.
Agymanók (2015.)
A mese főszereplője, Riley életében számos változás következik be, aminek köszönhetően igazi érzelmi-lavinák árasztják el. Néha az öröm, a bánat vagy a düh lepi el, de valamikor a félelem és az undor is teret kap a fejében, vagy épp a szívében. A kiskamasz lány azonban még nem tanulta meg hatékonyan kezelni az emócióit, és csak sok kaland után jön rá, hogy bizony az élet nem fekete és fehér, ahogy az emlékeink, valamint az élményeink sem.
A nők “megfejthetetlen” viselkedése, magyarázat nélküli döntései és a hirtelen, olykor indokolatlannak gondolt hangulatváltozások már közhellyé meszesedtek.
A Pixar Agymanók című meséje azonban végre rendet tesz a fejekben – szó szerint.
Köszönjük, Screenrant!
