A 10+1 legjobb könyv a közösségi médiáról

A következő 10 olvasmány, legyen szó ismeretterjesztő irodalomról vagy fikcióról, alaposan rávilágít, hogyan váltak emberek milliárdjai a Web 2.0 függőivé az utóbbi 15 évben.

Gyökeres változás az emberiség történetében

Valószínűleg semmi sem formálta át gyorsabban a szokásainkat, mint a közösségi média. 15 évvel ezelőtt még szinte alig létezett, ma pedig már több milliárd ember ébren töltött idejének nagy részét kitölti. Az életünk minden területére hatást gyakorol: a másokhoz fűződő kapcsolataink, a legféltettebb önképünk, politikai gondolkodásunk és szexualitásunk, nem beszélve a legalapvetőbb megélhetésünkről, mind ezer szállal kötődik a Web 2.0 néven emlegetett gyűjtőfogalomhoz.

Látogatók a Facebook központjában / Fotó: Josh Edelson/AFP/Getty Images

Ha nem volt elég a Netflix-en a The Social Dilemma ahhoz, hogy messze elkerüld a közösségi oldalakat, akkor olvasd el bármelyik könyvet a The Guardian listájáról, amelyet Matthew Sperling, a most megjelent Viral (Felkapva) című könyv szerzője állított össze. Tíz olyan kötetet választott az elmúlt tíz év terméséből, amelyek könyörtelenül bemutatják, hogyan változtatta meg gyökeresen az életünket a közösségi média.

Jia Tolentino: Trick Mirror (Trükkös tükör)

Tolentino esszéje, a The I in the Internet, amely egyben a regény első fejezete is, Sperling szerint a legfontosabb szöveg arról, hogy az egyén hogyan válik közösségi média felhasználóvá, majd hogyan szippantja be egész életét a kezdetben olyan vonzónak tűnő állandó online jelenlét.

Meddig mehet el a szólásszabadság a közösségi média felületein?

Az elmúlt hetekben számos, a szólásszabadságot némiképp korlátozó, ám a gyűlöletbeszédet elcsitító lépésnek lehettünk tanúi. Donald Trump Twitter-bejegyzései tényleges ellenőrzés alá kerültek, miután korábban kijelentette, hogy a George Floyd kapcsán kirobbant utcai tüntetéseket kész erőszakkal leverni. Katie Hopkins-t a Twitter szintén letiltotta. Hopkins korábban a “végleges leszámolást” szorgalmazta a muszlimokkal kapcsolatban, míg a bevándorlókat a csótányokhoz hasonlította.

„Ahol egykor szabadon önmagunk lehettünk, az online énünk rabjaivá váltunk” – írja a szerző, aki szerint 2012-ben borult fel ez az egyensúly. Talentino elismeri, hogy a közösségi média jótékonyan hathat bizonyos esetekben. Jelentős szerepet játszott például a #MeToo mozgalom felerősítésében, vagy akár a saját írói karrierje is a közösségi oldalak révén indult be.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Web 2.0-át olyan ösztönzők mozgatják, amelyek ellehetetlenítik, hogy teljes értékűen önmaga legyen, aki kapcsolatba lép vele[/perfectpullquote]

– szól a regény pesszimista végkicsengése.

Richard Seymour: The Twittering Machine (A twittergép)

Seymour széleskörű elemzést végez a „közösségipar” személyes és politikai életre gyakorolt hatásairól. Elmagyarázza, hogyan okoz függőséget és depressziót a közösségi média, hogyan mérgezi meg a magánéletünket. Elmondja, hogy a figyelem-gazdaság hogyan vonzza a trollokat és a politikai véleményformálókat.

Wiley, a rapper antiszemita Twitter-bejegyzései miatt indult rendőrségi nyomozás

Eddig többnyire Donald Trump amerikai elnök tweetjei kapcsán írtunk arról, mi férhet bele és mi nem a szólásszabadság keretébe a közösségi oldalakon. Mivel nincs egységes meghatározás és szabályozás, a közösségi oldalak egyedi és eltérő gyakorlatot alkalmazhatnak, amelyet egyelőre a közfelháborodás mértéke helyez nyomás alá.

Leírja, hogy a közösségi médiának az információra gyakorolt folyamatos elértéktelenítő hatását hogyan írja felül még a Donald Trump-féle „féknyúzozás” liberális felismerése is. Aki a könyv végére ér, egészen biztosan törli magát a Twitterről.

Shoshana Zuboff: The Age of Surveillance Capitalism (A megfigyelő kapitalizmus kora)

A másik hasonlóan radikális hatású könyv Zuboff tanulmánya. Arról ír, hogyan sajátították ki maguknak a nagy tech-cégek a felhasználók személyes adatait. Bemutatja, hogyan forintosították a felhasználók gondolatait, döntéseit, és hogy mi milyen könnyedén belementünk ebbe az alkuba.

Dave Eggers: The Circle (A Kör)

Eggers disztópikus regényében A Kör, a Facebookhoz kísértetiesen hasonló nagyvállalat folyamatos mantráival („a titkok mind hazugságok”, „a megosztás a figyelem jele”, „a magánélet lopás”) a felhasználók magánszféráját teszi tönkre folyamatosan.

Today at F8, I talked about how we’re starting to build out a privacy-focused social platform. For the last 15 years, we’ve built Facebook and Instagram into digital equivalents of the town square, where you can interact with lots of people at once. Now we’re focused on building the digital equivalent of the living room, where you can interact in all the ways you’d want privately — from messaging and stories to secure payments and more. To bring this vision to life, we’re building Messenger and WhatsApp into platforms for all kinds of private interactions and working on making end-to-end encryption the default for both. We’ve redesigned Facebook to make communities as central as friends. We’ve added new ways to buy things securely on Instagram. Augmented and virtual reality also create more personal and intimate experiences — so we’re bringing WhatsApp to Portal, adding end-to-end encryption for all calls, and launching Portal internationally. And I’m very excited that this year we’re shipping Oculus Rift S and Oculus Quest, the headset that gives you full freedom of movement with no cables. As we build more of our services around this privacy vision, we’re also changing how we run our company. We’re committed to consulting with experts on the major tradeoffs and social issues to find the best path forward, taking a more active role in making sure developers use our tools in good ways, and building out the technical infrastructure to support this vision. This is going to take time and we don’t have all the answers yet, but we’re focused on getting this right and doing it openly. I’m looking forward to sharing more with you as we continue on this journey to build a private social platform.

No Description

A főszereplő Mae frissdiplomás alkalmazottként először nem viseli el a cég által megkövetelt teljes odaadást. Ám végül beadja a derekát, és a magánszférájának minden pillanatát valós időben közzé teszi az interneten.

Ben Mezrich: The Accidental Billionaires (Véletlenül milliárdos)

Mezrich regénye alapján készült A közösségi háló című film, amely a Facebook létrejöttét meséli el. Annyi igazságalapja lehet a könyvnek 11 év távlatából, hogy az oldalt felépítők sem látták előre és még most sem látják, milyen meggyőző erő és politikai befolyás rejlik az általuk létrehozott fejlesztésben.

I just met with President Emmanuel Macron in Paris to discuss new rules and regulations for the internet. We both believe governments should take a more active role around important issues like balancing expression and safety, privacy and data portability, and preventing election interference — reflecting their own traditions of free speech. Last year we invited French government officials to look at how we manage harmful content on our platforms. Our systems now proactively identify 65% of the hate speech we take down before it’s even reported — up from 24% a year ago. But there are nuanced decisions to make here, such as how we should handle content that isn’t illegal but might cause harm. This is an area where I believe companies should not make these decisions by themselves and there should be a public process with democratically elected governments. Today the French government shared their recommendations for a new model that sets guidelines around what’s considered harmful. This would create a more consistent approach across the industry and ensure companies are held accountable for enforcing our standards against this content. While I am sure we won’t agree on everything, it’s important to get this right — people use lots of different online services and the internet should be one platform that everyone can access on the same terms. This is our first official collaboration on regulation with a government, and we’re hopeful this process could work for other countries. Thank you to President Macron for hosting us and for your leadership on these important issues.

No Description

Paolo Gerbaudo:  Tweets and the Streets (Tweetek és terek)

Minden hátulütője mellett a közösségi média teret adott a nem meghatározó, szélsőséges vagy az eltérő véleményeknek. Így új platformon alakulhattak a társadalmi folyamatok, terjedhettek különböző mozgalmak. Gerbaudo írása a legoptimistább időszakban született, amikor a Time magazin 2011-ben civil tüntetőket választott az Év Emberének – miután előző évben Mark Zuckerberget tüntette ki ezzel a címmel.

A Facebook alkalmazottjai „sztrájkba kezdtek”, miután Mark Zuckerberg engedte megjelenni Donald Trump rasszista bejegyzéseit

Az afroamerikai George Floyd május 25-i halála óta egész Amerika lángokban áll. Milliók tüntetnek az országban a rasszizmus és a rendőrök feketékkel szemben tanúsított erőszakos túlkapásai ellen. Számos sztár is megszólalt és fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel, a színesbőrű közösséggel.

Az arab tavasz, a spanyol indignados- és az amerikai gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen tiltakozó civil Elfoglaló mozgalom mind a közösségi oldalaknak köszönhették erejüket. Közel egy évtizeddel az események után azonban a közösségi oldalaknak tulajdonított világmegváltó hatás eltúlzottnak tűnik – talán a legjobban az Iszlám Állam használta ki a benne rejlő potenciált 2014-15-ben. De Garbaudo munkája ettől függetlenül a mai napig érvényes módon igazít el állandóan változó világunkban és a változékony politikai környezetben.

Olivia Laing: Crudo (A nyers valóság)

A Crudo a maga bárdolatlan módján azt mutatja be, hogy az idővonalon megjelenő tartalmak hogyan befolyásolják a felhasználók valós életét. Donald Trump kirohanásai a Twitteren, a környezeti katasztrófák, a kommentekben kialakult pitiáner szócsaták, féltékenykedések mind ugyanazt a szerepet töltik be a közösségi oldalak felhasználóinak meglehetősen eseménytelen életében.

Olivia Sudjic: Sympathy (Együttérzés)

A digitális bevándorlók életéről szóló Crudóval és Virallal ellentétben a Sympathy talán az első regény, amely ténylegesen egy digitális bennszülött szemszögéből láttatja a világot.

Üdék és szédítően tehetségesek: fekete fiatalok, akiket muszáj követnünk

Fiatalok, feketék és szédítően tehetségesek: őket érdemes az Instagramon is követni Fekete alkotók a középpontban George Floyd május 25-i halála óta eltelt lassan két hónap, és nem csak Amerikában, hanem az egész világon megállíthatatlan változások indultak el. A kegyetlen rendőri túlkapások és a rasszizmus elleni tüntetések nyomában további fontos és pozitív átalakulás kezdődött el.

Az Instagram-mánia egyszerre álomszerű és sötét alagútként való ábrázolása úgy szippant be egy egész generációt, mint Csodaországban a nyúl ürege Alice-t.

Tao Lin: Taipei

Mark Fisher kultúrelméleti szakember alkotta meg a „depresszív hedonizmus” kifejezést. Ez az az állapot, amiben nagyon sok fiatal él: állandó pörgés, az új ingerek folyamatos igénye, ami nem nyújt örömöt. Lin alkotása ezt a környezetet teremti meg olvasói számára. A szereplők szinte észrevétlenül jojóznak a közösségi oldalak és a gyógyszerfüggőség között az egyszerre gazdagon unalmas és zsibbasztóan ellenállhatatlan regényben.

Nick Srnicek: Platform Capitalism (Platformkapitalizmus)

Az ínyenceknek szánt digitális technológiatörténeti mű a platformkapitalizmus kialakulását veszi górcső alá a hanyatló, fenntarthatatlan klasszikus tőke, termék- és profitfókuszú kapitalizmussal szemben. A Facebook, a Twitter, az Uber és az Airbnb mind olyan vállalkozások, amelyek kevés saját eszközzel rendelkeznek, fizikailag nem hoznak létre új termékeket. Abból élnek, hogy teret, felületet biztosítanak a felhasználóiknak.

Matthew Sperling: Viral

A regény a 2010-es évek derekán játszódik. Ekkor változott meg a közösségi oldalak hirdetésekkel kapcsolatos filozófiája. A szerző szerint mindez onnantól datálható, amikor a közösségi oldalak már nyíltan felvállalták, hogy a felhasználók által közzétett tartalom maga a hirdetés.

Láncreakció: Michelle Obama szavazós nyakláncáért megőrült az internet népe

A november elején tartandó elnökválasztásnak komoly a tétje. Újabb Trump-ciklus várhat az amerikaiakra vagy négy év után ismét demokrata elnöke lesz az országnak személyében. Sokan szeretnék, ha visszatérne Barack és Michelle Obama szellemisége. Erre azért is megvan az esély, mert a nemrég kiválasztott alelnökjelölt, az indiai-jamaikai származású Kamala Harrist a „női Obamaként” emlegetik.

Azaz: a közösségi oldalak hirdetési vállalkozásként működnek. A közösségi platformok már az elsődleges marketingeszköznek számítanak a cégeknél a hagyományos hirdetési piaccal szemben. A Viralban egy csapat Berlinben élő ex-pat közösség ezt a felismerést az elsők között aknázza ki, miközben rájönnek, hogy teljesen ismeretlen vizekre tévedtek.

Kezdőlap > Design > BRÉKING > Olvasom > A 10+1 legjobb könyv a közösségi médiáról
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból