Minden idők legnagyobb hatású könyveinek százas listáját állították össze a BBC által felkért szakértők. Az alábbi listánkon a 10 legjobb identitáskereső regényt tárjuk elétek.

A kizárólag angol nyelven írt alkotásokat tartalmazó válogatás tíz különböző kategóriában sorol fel tíz olyan fikciós művet, amelyek a testület szerint az elmúlt 300 évben a legnagyobb hatást gyakorolták életünkre és gondolkodásunkra.

A tíz kategória – identitás, romantikus, kalandregény, élet-halál-másvilág, politika, társadalom, gyermek- és ifjúsági, család és barátság, krimi, szabályszegők – legjobbjait mi is közzétesszük egy rövid ismertető leírással.

Itt olvasható a top10 identitáskereső regény, itt pedig a top10 szerelmes regény.

Most a fantasy-élet-halál-másvilág megnevezésű kategória legjobbjait mutatjuk:

George R. R. Martin: Tónok harca (A Game of Thrones)

A Gyűrűk ura és a Harry Potter után újabb monstre fantasy-történet ejtette rabul a közönséget világszerte. A regényfolyam eredeti címe Tűz és jég dala, amely öt kötetből (Trónok harca, Királyok csatája, Kardok vihara, Varjak lakomája, Sárkányok tánca) és 5+3 eredet- illetve kiegészítő novellából áll. Az első kötet 1996-ban jelent meg. A középkor-lovagkor hangulatát idéző, rendkívüli precizitással kidolgozott alkotás hatalmas szereplőgárdával, több alaptörténettel, helyszínnel és persze a karakterek közötti ellentétes vagy egymással összefonódó érdekekkel és az ezekből fakadó konfliktusokkal operál.

Az alkotás több újdonságot is hozott a műfajában: a karakterek nem egyértelműen feketék vagy fehérek, a jó és a gonosz dinamikusan változik egy szereplőn belül is, ezért nagyobb távolságtartásra inti a befogadót.

A brutalitást és a szexualitást is kendőzetlenül, a maga nyers valójában mutatja be. Az HBO 2011-től nyolcévados sorozatot készített a mű alapján, amely körül világszerte óriási hype alakult ki. A kritika is agyondíjazta a sorozatot, 47 Emmy-díja a televíziós sorozatok között kiemelkedő rekord. Pétersz Tamás és Novák Gábor munkája a magyar fordítás.

Ben Okri: Astonishing the Gods (Istenek megdöbbenésére)

Ben Okri Booker-díjas nigériai költő, író, a posztmodern afrikai irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, akit Salman Rushdie-hoz és Gabriel García Márquezhez hasonlítanak. 1995-ös megjelenésű regénye egy Afrikát idéző, meseszerű elvarázsolt szigeten játszódik, amelyről azt írja honlapján a szerző:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Regényem hőse megtalálja, amit nem keresett, és oda jut el, ahova nem akart menni. Pont ahogy én is, írás közben.[/perfectpullquote]

A főhős fiatalember láthatatlan lények között találja magát, egy utópisztikus helyen, ahol egyetlen törvény uralkodik: minden élményünket addig kell ismételni vagy elszenvedni, amíg nem éljük meg megfelelően vagy teljesen elsőre. Magyar fordítása nincs Okri műveinek.

Frank Herbert: A Dűne (Dune)

A Dűne-sorozat (A Dűne, A Dűne messiása, A Dűne gyermekei, A Dűne istencsászára, A Dűne eretnekei, A Dűne Káptalanház, Dűne 7.) a sci-fi irodalom egyik legfontosabb alapműve, ám komplex gondolatisága miatt annál jóval több. 1957-ben, egy tudományos tudósítása kapcsán született meg a szerzőben a regény ötlete: újságíróként egy arról számolt be, hogy a tudósoknak sikerült megkötni egy bizonyos növény telepítésével megfékezni a nagy kiterjedésű, homokos talaj elterjedését.

A tudományos-fantasy-ben is kulcsszerepet játszik a fűszer, amelyet a Dűneként is ismert Arakis bolygón termelnek. Aki betakarítja, azé a hatalom, mert rengeteg szuperképességre tesz szert, ezért dúlnak a hatalmi harcok.

Számtalan olvasata van a regénynek: politikai csatározások során kiemelkedő tudományos, filozófiai, erkölcsi kérdéseket vet fel, egy kamaszfiú felnőtté válásának története. Az író összetett karaktereket és cselekményt alkot, több idősíkkal operál, mindezt tökéletes arányérzékkel. Magyarul Békés András fordításában olvashatjuk.

Denis Villeneuve készíti a Dűne sorozatváltozatot is

A Dűne-reboot után újabb jó hírek érkeznek a sci-fi rajongók számára, hiszen hivatalosan is bejelentették, hogy a televíziós sorozat-adaptációt az eredeti, Frank Herbert által írt sci-fi regény alapján készítik, írja a Dazeddigital .

Mary Shelley: Frankenstein

A fiatal angol lány nem volt még húszéves, amikor 1818-ban megírta a művét. Victor Frankenstein tehetséges egyetemista, aki egy professzora hatására élő embert szeretne „előállítani”. A kísérlet sikerrel jár, a lény elszabadul, önálló életre kel.

A regény több értelmezési tartományt fog át: lehet úgy olvasni, mint a romantikus irodalom első horrortörténetét, de máig érvényes, súlyos tudományos, filozófiai, erkölcsi, pszichológiai kérdéseket is felvet.

Érdemes szem előtt tartani, hogy ezek a rétegek azonban a különböző feldolgozásokban, fordításokban elkoptak vagy az eredetihez képest más hangsúlyt kaptak. 1994-ben készült filmadaptáció Robert De Niro és Kenneth Brannagh főszereplésével a szörny illetve Victor Frankenstein szerepében. Göncz Árpád fordította először magyarra.

Marilynne Robinson: Gilead

Az amerikai írónő 2004-ben megjelent, Pulitzer-díjas regénye Barack Obama egyik kedvence. Az 1950-es évek végén egy amerikai kisváros idős, 80 felé közeledő beteg lelkésze számvetést készít életéről, és ezt egy levélben megírja hétéves fiának.

Az apák és fiúk közötti ősi, sokszínű dinamikát és ezek állandó körforgását tisztán, mindenütt istent keresve adja vissza a szerző az idős ember intelmeiben.

A magyar kiadást Pásztor Péter fordította.

C. S. Lewis: Narnia krónikái (The Chronicles of Narnia)

Az ír szerző, J. R. R. Tolkien barátja teremtette meg a gyerekeknek szóló fantasy műfaját. Hét kötetből álló sorozata először Angliában jelent meg 1950-56 között. A krónikák bemutatják Narnia történetét a kialakulásától a pusztulásáig.

A történetekben gyerekek lépnek át Narnia mesevilágába, ahol különböző kalandok közepette kell a jó ügy érdekében, a jó mellett küzdeniük a gonosz ellen.

A második, talán legismertebb részben a négy testvér, egy professzor szekrényén keresztül jutnak át a mesevilágba. Arszlánt, a beszélő oroszlánt segítik a gonosz fehér boszorkány ellen, aki Narniát a tél örök fogságában tartja. K. Nagy Erzsébet és Háy János fordították magyarra.

Terry Pratchett: Korongvilág sorozat (The Discworld Series)

Aki ennyi fantasy-regényfolyamon át eljutott idáig, a brit szerző műveivel lazíthat: Pretchett – belegondolni is félelmetes – 41 részes, 1983 és 2015 között publikált fantasy-paródiájával pihenheti ki az eddigi fantasztikusnál fantasztikusabb birodalmakban tett kalandozásokat.

Pratchett univerzumában a korong alakú földet egy teknősbékán álló négy elefánt tartja. Csak arra kell ügyelni, hogy a peremen, ahol a peremcsobogás hallható, túl ne menjünk, mert különben lepottyanunk az univerzumba.

A Korongvilág a cím alapján akár a laposföld-hívők bibliája is lehetne, bár valószínűleg nem tudnának mit kezdeni a szerző fékezhetetlen humorával.

Ursula K. Le Guin: Szigetvilág (The Earthsea Trilogy)

Az amerikai szerző szerint egy anti-Narnia világot teremtett a Szigetvilág-ciklusban. A klasszikus fantasy-toposzok több vonásában is szembe megy, és a top10 művei közül leginkább a mai kor szellemében íródott az 1968-1972 között megjelent trilógia (A Szigetvilág varázslója, Atuan sírjai, Atuan sírjai).

A szereplők öregszenek, ami nem jellemző más fantasy-kben, szigetcsoportokon játszódik, ami a közeljövőben a tengerszint emelkedés következtében komoly fenyegetettség a partmenti területek, városok számára, mint például San Francisco.

Különböző kultúrák, „etnikumok” keverednek benne: például a sötétbőrű és világosbőrű varázslók csapatai, akiknek egészen eltérő elképzelésük van a varázslatról. Magyarra az első könyvet Mohácsi Enikő, a másik kettőt Füssi-Nagy Géza fordította.

Neil Gaiman: Sandman képregénysorozat

Sandman, azaz Homokember a nyugati kultúrában az álom emberi alakban megjelenő istene. Az Egyesült Államokban 1988-96 között jelent meg a sorozat, Magyarországon 2009-ben adták ki az első kötetet Sandman, az Álmok Fejedelme címmel.

A történet feltehetően a ’80-as, ’90-es években játszódik, és sajátos módon keverednek benne a klasszikus mitológiai epizódjai és a fikciós elemek.

A popkultúrára is hatással volt: könnyűzenei számokban, paródiákban, játékokban jelent meg a képregénysorozat.

Cormac McCarthy: Az út (The Road)

Az amerikai szerző posztapokaliptikus regénye 2007-ben Pulitzer-díjat nyert. Apa és fia menekül az elképzelésük szerint túlélést jelentő óceán felé. Szürke, nyomasztóan nyers, minimalista világot jelenít meg a mű, amely a nyelvezetében is a pusztulást idézi.

A férfi felesége, az emberek és a többi élőlény is elpusztultak, néhány túlélő vegetál vagy kannibálként vadászik az élőkre és tartalékaikra.

2009-ben készült a könyvből filmadaptáció Viggo Mortensen főszereplésével. A regény magyar fordítását Totth Benedek készítette.

The Road Movie Trailer HD

Based on Cormac McCarthy’s best-selling and Pulitzer Prize winning novel, “The Road is the epic post-apocalyptic tale of a journey taken by a father and his …