Jogi eljárások és a 344 milliárdos vasúti beruházás bukása

A Déli Körvasút 344 milliárd forintos beruházásának leállítása közvetlen veszteséget okozott a kivitelezőknek. Szakonyi Péter számításai szerint a projekt legalább 20 százalékos nyereségrátát biztosított volna, így a szerződésbontás önmagában mintegy 70 milliárd forint elmaradt hasznot jelent a cégcsoportnak.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlése szerint a Déli Körvasút építését jogsértő piaci összejátszás és összeférhetetlenség alapos gyanúja miatt állította le a szaktárca, miután az Európai Bizottság jelezte, hogy megvonhatja a támogatást. A lépést indokolva Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter büntetőfeljelentést és versenyhivatali vizsgálatot jelentett be.

A Magyar Péter vezette kormány ezzel egy időben a gyorsforgalmi úthálózat szerződéseit is célba vette. Az autópálya-üzletágban Mészáros Lőrinc Szíjj László üzletemberrel közösen rendelkezett részesedéssel, ahol a 35 éves futamidő alatt várt mintegy 3000 milliárd forintos profitból fele-fele arányban részesültek volna. Az igazi lavinát azonban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett érdekeltségek indították el. Szakonyi Péter elemzése világosan rámutatott, mekkora csapást mértek a piaci folyamatok a konglomerátumra.