Az 1966-os pápai rendelet és a vallási kényszer feloldása

A karácsonyi halfogyasztás történetének egyik legjelentősebb modern cezúrája a római katolikus egyház belső reformjaihoz kötődik. VI. Pál pápa 1966-ban adta ki a böjti fegyelmet újragondoló Paenitemini apostoli konstitúciót.

A pápai dokumentum jelentősen enyhítette a hústilalmi előírásokat, és a szigorú előzetes kötöttségek helyett a személyes bűnbánatra helyezte a hangsúlyt. Ezzel évszázados egyházi szabályok vesztették érvényüket.

A döntést követően a szentestei asztalra elvileg bármilyen húsétel felkerülhetett volna a hívők számára. A kötelező érvényű vallási tilalom ezzel a rendelkezéssel formálisan megszűnt létezni.

A magyar társadalom szokásrendje azonban nem követte azonnal a kánonjogi enyhítést az ünnepi asztaloknál. A hívők és nem hívők egyaránt megtartották a halételeket a decemberi menüben.

A hal ekkor veszítette el végleg a szigorú vallási dogmából fakadó kényszerét, és alakult át pusztán kulturális és fogyasztási tradícióvá. A szokás túlélte a kötelezettséget, amely életre hívta.

Az órákig tartó téli sorban állás után hazacipelt élő zsákmány a panellakások fürdőszobáit változtatta játszótérré, mielőtt elérkezett a leölés kényelmetlen pillanata.