Kapcsolódó cikk
Az ügy középpontjában egy 2014-es kölcsönszerződés áll: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által alapított, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság igazgatósága egy romániai cégnek adott 8,15 millió eurót – mai árfolyamon több mint 2,5 milliárd forintot – egy naperőmű-beruházás finanszírozására. A projekt sosem valósult meg, a céget felszámolták.
Egy éjszaka alatt döntöttek
A döntéshozatal körülményei önmagukért beszélnek. Az igazgatóság tagjai a kölcsönszerződés megkötésére vonatkozó előterjesztést a kora esti órákban kapták meg – és arról másnap reggel 8 óráig egyhangúlag döntöttek is. Vagyis egy több mint 2,5 milliárd forintos állami kölcsönről egyetlen éjszaka alatt, valószínűleg anélkül született döntés, hogy bárki alaposan átnézte volna az anyagot.
Kapcsolódó cikk
A döntés előtt sem a kölcsönvevő cégnél, sem a projektet megvalósító – a kérelemben meg sem nevezett – cégnél nem végeztek hitelképességi vizsgálatot, kockázatelemzést vagy fedezetértékelést. A szerződésben formálisan megjelölt biztosítékok a döntés pillanatában még el sem készültek – és a hatálybalépéshez nem is kellett, hogy rendelkezésre álljanak.
Bűnügyi felügyelet és nyomkövető eszköz
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a gyanúsított szökésének és elrejtőzésének veszélyére hivatkozva lakásra vonatkozó bűnügyi felügyelet elrendelésére tett indítványt – azzal, hogy a bíróság írja elő a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel való ellenőrzést. A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája május 8-án döntött az indítványról.
Kapcsolódó cikk
A nyomozás öt korábbi gyanúsítottat is érint: az igazgatóság három tagját, a cég cégvezetőjét és a kölcsönt igénylő cég ügyvezetőjét. Múlt hónapban 27 ingatlannál rendeltek el zár alá vételt a gyanúsítottak tulajdoni hányadára – ez a végzés még nem végleges.
„Semmilyen döntési jogköre nem volt" – állítja a volt főigazgató, akiről az ügyészség azt mondja, hogy ő adott utasítást a kölcsönszerződésre, amelyről az igazgatóság egyetlen éjszaka alatt döntött 2,5 milliárd forint értékben.
A tagadás nem meglepő – de a körülmények nehézzé teszik a védekezést. Az előterjesztés estétől reggelig tartó döntéshozatali folyamata, a hiányzó hitelképességi vizsgálatok és a nem kész biztosítékok mind azt jelzik, hogy a szabályos eljárás messze elmaradt az elvárttól. Hogy a bíróság végül kinek hisz – a volt főigazgatónak vagy az ügyészségnek –, az a tárgyalás eredményéből derül ki.
Kapcsolódó cikk