Kapcsolódó cikk

„Egy miniszterelnököt kötelező védeni, tetszik vagy nem” – a biztonsági szakértő most pontosította Magyar Péter TEK-döntését, és a háttérről is lerántotta a leplet

Az ügy középpontjában egy 2014-es kölcsönszerződés áll: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által alapított, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság igazgatósága egy romániai cégnek adott 8,15 millió eurót – mai árfolyamon több mint 2,5 milliárd forintot – egy naperőmű-beruházás finanszírozására. A projekt sosem valósult meg, a céget felszámolták.

Egy éjszaka alatt döntöttek

A döntéshozatal körülményei önmagukért beszélnek. Az igazgatóság tagjai a kölcsönszerződés megkötésére vonatkozó előterjesztést a kora esti órákban kapták meg – és arról másnap reggel 8 óráig egyhangúlag döntöttek is. Vagyis egy több mint 2,5 milliárd forintos állami kölcsönről egyetlen éjszaka alatt, valószínűleg anélkül született döntés, hogy bárki alaposan átnézte volna az anyagot.

Kapcsolódó cikk

„Az állam az ide áramoltatott pénzt kezelésekre szánta, nem szivattyúzásra” – Kaáli-Nagy Géza most leplezte le, hogyan jelent meg Balásy Gyula a lombikbébi szektorban

A döntés előtt sem a kölcsönvevő cégnél, sem a projektet megvalósító – a kérelemben meg sem nevezett – cégnél nem végeztek hitelképességi vizsgálatot, kockázatelemzést vagy fedezetértékelést. A szerződésben formálisan megjelölt biztosítékok a döntés pillanatában még el sem készültek – és a hatálybalépéshez nem is kellett, hogy rendelkezésre álljanak.

Bűnügyi felügyelet és nyomkövető eszköz

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a gyanúsított szökésének és elrejtőzésének veszélyére hivatkozva lakásra vonatkozó bűnügyi felügyelet elrendelésére tett indítványt – azzal, hogy a bíróság írja elő a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel való ellenőrzést. A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája május 8-án döntött az indítványról.

Kapcsolódó cikk

„A kamara nem kíván politikai vitákba belesodródni” – Hankó Balázs NKA-botránya most az apja pozícióját is veszélyezteti a gyógyszerész kamarában

A nyomozás öt korábbi gyanúsítottat is érint: az igazgatóság három tagját, a cég cégvezetőjét és a kölcsönt igénylő cég ügyvezetőjét. Múlt hónapban 27 ingatlannál rendeltek el zár alá vételt a gyanúsítottak tulajdoni hányadára – ez a végzés még nem végleges.

„Semmilyen döntési jogköre nem volt” – állítja a volt főigazgató, akiről az ügyészség azt mondja, hogy ő adott utasítást a kölcsönszerződésre, amelyről az igazgatóság egyetlen éjszaka alatt döntött 2,5 milliárd forint értékben.

A tagadás nem meglepő – de a körülmények nehézzé teszik a védekezést. Az előterjesztés estétől reggelig tartó döntéshozatali folyamata, a hiányzó hitelképességi vizsgálatok és a nem kész biztosítékok mind azt jelzik, hogy a szabályos eljárás messze elmaradt az elvárttól. Hogy a bíróság végül kinek hisz – a volt főigazgatónak vagy az ügyészségnek –, az a tárgyalás eredményéből derül ki.

Kapcsolódó cikk

Révész Máriusz kitálalt: két minisztert is megnevezett, akik tudtak a Balásy-túlárazásról – de Rogán Antalról csak egy célzást ejtett