Elérkezett az idő, hogy a modern is klasszikussá vált. A Magyar Nemzeti Galériában látható Modern idők képzőművészeti kiállítás az újkor művészetének egy csodás szeletét tárja a nagyközönség elé – mi pedig meg is ragadtuk az Art Week nyújtotta alkalmat, hogy megtekintsük a tárlatot!
Vibráló időutazás a jövő felé
A Modern idők kiállításon az 1896-1945 évek közötti időszakot öleli fel, amelyen csaknem 400 műtárgy látható (festmények, szobrok, érmék), és ami a legnagyobb gyönyörűség: mind magyar művészek keze munkája!
A tárlat erősen indít, belépve ugyanis rögvest szemtanúi lehetünk Zách Klára tragikus halálának – a kiállítás mellett a szecessziós részt is Körösfői-Kriesch Aladár mesterműve harangozza be. Ez talán a legigézőbb terem: az Aranykor (Vaszary), Dante találkozása Beatricével (Gulácsy Lajos) közre ölelik a valaha Andrássy gróf asztalát díszítő kerámiákat és porcelánokat (Rippl-Rónai József).
Nem véletlenül kapta ez a szegmens az „Égi és földi paradicsom” alcímet.
A következő termek a pompás Schiffer-villa szobáit idézik, a középpontban Rippl-Rónai „kockás” festményével (Schiffer-villa pannója). Ha össze kéne foglalni: élénk, vibráló színekkel, merész formákba foglalt, érdekes ecsetkezeléssel ábrázolt lánytestvérek egész sora. A hatást kiegészítve a festmények mellett fekete-fehér fotókat is kihelyeztek, amelyeken a művek az eredeti helyeiken láthatók.
Támadnak a Nyolcak!
A változás előszelét leginkább a „Nyolcak” arcképei hozzák. Czigány Dezső, Czóbel Béla és Pór Bertalan munkái a leginkább szembetűnőek, de mindegyik képből árad a szenvedély, a megfogalmazódott, de még meg nem valósított vágy a fejlődésre.
A látogatónak azonban nem kell sokáig várakoznia: a modernizmus szó szerint egy fordulásra van innen. „A művészet forradalma” foglalja magába az avantgárd és a Bauhaus iskolát is, amelyekben sok magyar művész találta meg múzsáját.
A „Kísérletező ifjúság” pedig az erre épülő, következő generáció alkotásaiból mutat ízelítőt.
Trauner Sándor, Kepes György, Vajda Lajos, Pátzay Pál festményei mintha ugyanazt mondanák, mindössze másképpen: „újjal védjük a régit”. Az ajtó, amire a kísérletezők csupán ráleltek, nekik szélesre nyílt. Egy különös, valahol mégis vonzó világ tárul elénk új, ismeretlen, olykor furcsa formákkal, anyagokkal, színekkel és megformálási módokkal. Az út végére úgy érezni: igen, megérkeztünk.
Ma is tanultunk valamit
Az Art Week keretéen a Modern idők hagyományos kiállítás, kevés interakcióval, ám az aktivitás hiányát remekül kiegyensúlyozzák a válogatott mesterművek. Gyönyörű alkotások, egy korszak krémjének válogatása, amelyeket így, együttesen nem láthatna a nagyközönség.
Kapcsolódó cikk
Biztosra mondhatom, hogy százszorta érdekesebb és tanulságosabb, mint bármilyen iskolai előadás az adott témából! Ha fel akarjuk kelteni a fiatalság érdeklődését a festészet iránt – nos, íme a hely, amit nem hagyhatunk ki!