Önállósági követelés a hírhamisítási botrányok árnyékában
A távirati iroda munkatársai a büfébeli incidenst és az állománygyűlést követően azonnal cselekedtek: mintegy száz dolgozó aláírásával egy belső levelet fogalmaztak meg, amely a szerkesztőségi levelezésben a „Parasztlázadás” tárgymegjelöléssel indult útjára. Az állásfoglalásban határozottan követelték a szakmai alapokon nyugvó, független hírszolgáltatás visszaállítását, valamint a szerkesztési folyamatokat felügyelő Németh Zsolt hírigazgató jogköreinek haladéktalan megvonását.
A címzettek között volt Papp Dániel akkori vezérigazgató is, akinek személyét a szakmai múltja miatt már évekkel korábban súlyos bírálatok érték. A Fővárosi Törvényszék előtt zajló eljárásban még 2015-ben jogerősen kimondták, hogy Papp jogszerűen nevezhető hírhamisítónak egy olyan híradós anyag miatt, amely súlyosan eltorzította a valóságot. Az intézményi vezetés diplomatikus válaszokkal igyekezett hűteni a kedélyeket, ám a felháborodás a nyilvánosság elé került, és komoly vitát indított a szerkesztőség korábbi felelősségéről.
Bár a dolgozók jelentős része kiállt a levél mellett, akadtak olyanok is, akik egzisztenciális félelemből vagy pártszimpátiából távol maradtak az aláírásgyűjtéstől. Többen felidézték, hogy az egyéni tiltakozások korábban ritkán vezettek eredményre: „Én próbáltam a határokat feszegetni, én néha ellentmondtam, volt egy kis kiabálás is időnként, volt olyan, hogy attól tartottam, hogy kirúgnak, aztán mégsem rúgtak ki” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő külpolitikai munkatárs. A lázadás nyomán a szerkesztők megkezdték a szakmai alapú, önálló hírkiadást. A szerkesztőségi falakon belül azonban egy Pro Domo nevű formáció is fellépett, amely egy addig titokban tartott, vaskos iratcsomót készített elő.
