Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre.

Hirdetés

A BBC információ szerint a Bostoni Egyetem kutatócsoportja hatvanas, hetvenes éveikben járó emberek memóriáját a húszévesekéhez hasonló működésre bírta. A hatás a stimuláció leállása után még legalább 50 percig tartott.

A munkamemóriát az emlékezet “vázlatfüzetének” is nevezik, itt tároljuk időlegesen az információt, például amikor hallás után írunk le egy telefonszámot. Azonban a problémamegoldáshoz, a matematikai számításokhoz és a döntéshozáshoz is szükség van rá.

A munkamemória 20 évesekéhez hasonló működésre sarkallta a Bostoni Egyetem kutatócsoportja / Fotó: BBC

“Lényegében itt található a tudat” – mondta Robert Reinhart, az egyetem professzora, a kutatócsoport tagja.

A munkamemória különbözik a hosszú távú emlékezettől, amely abban segít, hogy az ember felidézze az első iskolai napját vagy az esküvőjét. A munkamemória az öregedéssel romlik.

A stressz az agyat is károsítja egy frissen megjelent tanulmány szerint

Időről időre mindannyian stresszesnek érezzük magunkat. Jó, ha tudjuk: a rendszeres stressz nagy mértében befolyásolja testünk működését és az agyunkat is. Fáradékonnyá, ingerlékennyé válunk. A stressz álmatlan éjszakákat, étvágy- és libidóvesztést okoz. Növeli a betegségek, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések, emésztési zavarok és a diabétesz kockázatát.

A Nature Neuroscience című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői 42 olyan résztvevővel dolgoztak, akik a 20-as éveikben, valamint 42 olyannak, akik a 60-as, 70-es éveikben jártak.

A kutatás során meg kellett találniuk a különbséget két kép között, melyeket egymás után nézhettek meg. A fiatalok gyorsabbak és pontosabbak voltak mindenféle agyi stimuláció nélkül. Az idősebbeknek a stimuláció javította a teljesítményét.

Vissza tudjuk hozni az emlékezet fiatalkori működését, ami azért fontos, mert a világ népessége gyorsan öregszik és az idős emberek nagy nehézségekkel néznek szembe az élet minden területén, ami a munkamemória működésén alapszik. Ide tartozik az arcok felismerése, a térbeli tájékozódás, a rendszeres gyógyszerbevétel és a pénzügyi döntések is

– mondta Reinhart.

Egy új tanulmány kimutatta: a múzeumlátogatás jó hatással van a stresszre

A brit Művészeti Alap nemrég megjelent tanulmánya kimutatta: az emberek 63%-a azért jár múzeumba, hogy megszabaduljon a stressztől. Viszont mindössze 6% jár rendszeresen galériákba és múzeumokba. Az is kiderült, hogy akik sűrűbben kapcsolódnak ki a művészet segítségével, elégedettebbek az életükkel.

A kutatók az agy halántéki és a prefrontális régióira koncentráltak, amelyek szerepet játszanak a munkamemóriában.

Az agy olyan, mint egy karmester, aki az információt agyi hullámok útján továbbítja a zenekarnak. A kutatás azonban azt mutatta, hogy az agyi hullámok idővel elhangolódnak, a zenekar tagjai összevissza kezdenek játszani

– magyarázta a professzor. Az agyi elektromos hullámokat EEG (elektroenkefalográfia) segítségével jegyezték fel. Elektromos stimulációt használtak, hogy erősítsék és újra összhangba hozzák a hullámokat.

A szakértők most nagyobb létszámú résztvevővel is el akarják végezni a kutatást, hogy lássák, megismételhetők-e az eredmények. Arra is kíváncsiak, hogy az eljárás segítheti-e az embereket a mindennapi életben.

A módszer akkor lenne igazán hasznos, ha a hatás tovább tartana 50 percnél vagy a technológiát hordozhatóvá alakítanák.

Hirdetés