A kulturális és kreatív tevékenység, mint amilyen a tánc, az éneklés vagy a múzeumlátogatás, jótékony hatást gyakorolhat a testi és lelki egészségre, például demencia esetén a tánc és az éneklés javíthatja a koncentrálást és az emlékezetet – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája majdnem 1000 kutatási publikáció alapján állapította meg, hogy a kulturális és kreatív tevékenység (pl. a tánc, az éneklés vagy a múzeumlátogatás) jótékony hatást gyakorolhat a testi és lelki egészségre.
Egy új tanulmány kimutatta: a múzeumlátogatás jó hatással van a stresszre
A brit Művészeti Alap nemrég megjelent tanulmánya kimutatta: az emberek 63%-a azért jár múzeumba, hogy megszabaduljon a stressztől. Viszont mindössze 6% jár rendszeresen galériákba és múzeumokba. Az is kiderült, hogy akik sűrűbben kapcsolódnak ki a művészet segítségével, elégedettebbek az életükkel.
Például demencia esetén a tánc és az éneklés javíthatja a koncentrálást és az emlékezetet. Ez az első eset, hogy a WHO a művészeteknek az egészségre gyakorolt hatását kutatta,és a hétfőn Koppenhágában és Helsinkiben egy időben publikált jelentés, a Health Evidence Network (HEN) az eddigi legátfogóbb vizsgálata a témának.
A vizsgált 900 publikáció összesen több mint 3000 kutatás eredményét tartalmazza. Piroska Östlin, a WHO ideiglenes regionális igazgatója hétfőn Helsinkiben, ahol a koppenhágai központú szervezet honlapján közzétett jelentést egy rendezvényen is bemutatták, azt mondta,
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a műélvezet vagy a művészi alkotó tevékenységolyan betegségekre adhat választ, mint a diabétesz, az elhízás vagy az elmeállapot rendellenességei. A művészetek képesek megoldást kínálni olyan problémákra, amelyeket a hagyományos orvosi gyakorlat képtelen kezelni.[/perfectpullquote]
A WHO/Europe-jelentés szerint kimutatták, hogy a zenehallgatás segíthet kordában tartani a vércukorszintet átlagos vagy stresszes helyzetekben, cukorbetegekben és egészséges emberekben egyaránt. Ugyancsak bebizonyosodott, hogyazok a gyerekek, akiknek a szülei mesét mondanak elalvás előtt, hosszabb időt töltenek alvással éjszaka, és jobban tudnak koncentrálni az iskolában nappal.
Hat a gyerekek képességeire kutatások szerint, ha könyvek közt nőnek fel
A 31 országban 160 ezer felnőtt körében végzett legfrissebb felmérés megállapítása szerint a jelentős otthoni könyvtár a tizenéveseket olyan képességekkel ruházta fel, amelyek a gyerekkorukban nem olvasó diplomásokéival egyenértékűek. S hogy mi számít jelentősnek? A kutatók szerint legalább 80 könyvnek lennie kell ahhoz, hogy a dolog valóban hatékony legyen.
A zenehallgatás vagy a kézműves tevékenység hasznos lehet az egészségügyi intézményekben, és kiegészítheti vagy javíthatja a hagyományos orvosi kezelést, például csökkentheti a rákterápiák mellékhatásait, mint amilyen az aluszékonyság, az étvágytalanság, a légzési nehézség vagy a hányinger. A csoportosan gyakorolt művészi tevékenységnek is jótékony hatása lehet, az iskolai színjátszócsoportok léte például csökkentheti az iskolán belüli egészségtelen versengést és az egyre jobban elharapózó megfélemlítést (bullying).
Az Instagram szembeszáll a trollokkal és a megfélemlítéssel
Az Instagram két új újítással száll szembe a bántalmazó kommentek ellen. Az első funkció a trollokat célozza meg. Az oldal értesíteni fogja a felhasználót, ha a kommentje támadónak tűnik a mesterséges intelligencia szerint. A posztolást megelőzően pedig felteszi neki a kérdést, biztosan így akar-e megnyilvánulni.
Nagy-Britanniában az orvosi rendelőkben tett beteglátogatások csaknem egyharmada nem orvosi, hanem egyéb okokra, például a magányra vezethető vissza.Nagy-Britanniában az orvosok egy ideje már ajánlhatnak terápiaként kulturális tevékenységet,és a brit példát követte Svédország és Dánia is.
A helsinki bemutatón Hanna Kosonen finn egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Finnország úgy döntött, a jövőben az állami beruházások költségének 1 százalékát művészetekre kell költeni.
A céljuk az, hogy a művészet a hétköznapok szerves részévé váljon. A WHO/Europe jelentése öt kategóriában vizsgálta a művészetek egészségre gyakorolt hatását, így az előadóművészetekben (zene, tánc, éneklés, színház), a képzőművészetekben (kézművesség, formatervezés, festészet, fotó), az irodalomban (olvasás, írás, irodalmi fesztiválok látogatása), a kultúrában (múzeum-, koncert- és színházlátogatás) és az online művészetekben (animáció, digitális művészet).
