Kapcsolódó cikk
Az üzletember kitért a személyét és cégét érő folyamatos kritikákra is, amelyeket ő pusztán rosszindulatú, negatív propagandának minősített a nyilvánosság előtt. Határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint cége közvetlenül közbeszerzések nyertese lenne a hazai állami piacon. Magyarázata szerint ők kizárólag a szakértelmet és a támogatást nyújtják a biztosítási eljárások során, a tényleges nyertesek pedig maguk a biztosítótársaságok. A politikatörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerváltások idején az előző elithez kötődő gazdasági szereplők gyakran kényszerülnek hasonló defenzív magyarázkodásra a vagyonuk eredetét illetően.
Mészáros Lőrinc titokzatos monopolhelyzete
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja természetesen a Mészáros Lőrinchez fűződő, sokak által vitatott kapcsolatának tisztázása volt a nyilvánosság előtt. Keszthelyi elárulta, hogy a korábbi feltevésekkel ellentétben nem napi szintű a kapcsolatuk, de a mai napig baráti viszonyt ápolnak az ország egyik legbefolyásosabb emberével. Elmondása szerint a kettejük közötti beszélgetések fókuszában ma már elsősorban a szigorú munkaügyek és az üzleti stratégiák állnak. A Hungarikum Alkusz piaci monopolhelyzetére reflektálva pedig egy egészen meglepő, önkritikusnak ható kijelentést tett: szerinte neki valójában nem is szabadott volna ekkorára nőnie.
Kapcsolódó cikk
Ezt a páratlan és villámgyors növekedést azonban nem a kapcsolati tőkéjével vagy a politikai hátszéllel, hanem a hazai konkurencia gyengeségével és felkészületlenségével indokolta a lapnak. Keszthelyi meggyőződése, hogy ha a többi alkuszcég megfelelően végezte volna a dolgát az elmúlt évtizedben, akkor a Hungarikum sosem juthatott volna ekkora monopolhelyzetbe az állami ügyfeleknél. Példaként a 2013-as volános belépésüket említette, ahol a korábbi káoszt és a negyven különböző alkusz munkáját racionalizálva azonnal háromszázmillió forintot takarítottak meg az állami cégnek. Egy másik beszédes példában a kormányhivatalok biztosítási rendszerének egységesítését hozta fel, amivel további százhúszmillió forinttal csökkentették az állami kiadásokat.
Keszthelyi Erik megdöbbentő jutalékai
A milliárdos üzletember az interjúban kénytelen volt nyíltan szembenézni a szakmában keringő pletykákkal is, amelyek a cége kiugróan magas jutalékszintjét firtatták. Keszthelyi őszintén elismerte, hogy a Hungarikum jutalékai valóban magasabbak lehetnek a piaci átlagnál, ám határozottan cáfolta, hogy ezek az összegek a duplájára rúgnának más alkuszokéhoz képest. Hangsúlyozta, hogy ezt a magasabb pénzügyi elismerést nem ajándékba kapják a rendszertől, hanem kőkemény szakmai munkával és innovatív megoldásokkal érik el a piacon. A gazdaságtörténeti elemzések rávilágítanak, hogy a monopolhelyzetben lévő cégek árképzése gyakran okoz feszültséget a piacon, különösen, ha az az állami szektorhoz kötődik.
Kapcsolódó cikk
Bajban Mészáros Lőrinc birodalma, dől a dominó? Elindult a nyomozás az egyik cége ellen
Az új, 2026-ban felállt kormányzat várhatóan jóval szigorúbban fogja vizsgálni a korábbi időszakban kötött állami biztosítási szerződéseket és a közvetítőknek kifizetett jutalékokat. Keszthelyi Erik magabiztossága azt sugallja, hogy cége már felkészült a transzparenciát követelő új politikai és gazdasági elvárásokra is. A következő hónapok nagy próbája lesz a Hungarikum Alkusz számára, hogy a megváltozott politikai ellenszélben is képes lesz-e megtartani a domináns pozícióját. A magyar gazdaság tisztulási folyamatában kulcsfontosságú lesz, hogy a NER alatt felhizlalt nagyvállalatok milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni az új, versenyalapú piaci feltételekhez.
A politikai klímától függetlenül a piaci monopóliumok felszámolása és a tiszta versenyhelyzet megteremtése az új gazdasági vezetés egyik legnehezebb, de legszükségesebb feladata lesz.
Az interjú összességében egy olyan üzletember portréját rajzolja meg, aki bár elismeri a viharos politikai körülményeket, határozottan hisz cége szakmai legitimitásában és jövőjében. A nyilatkozat egyértelmű üzenet a hazai piac és a frissen felállt Tisza-kormány felé is: a Hungarikum Biztosítási Alkusz nem tervez visszavonulót fújni a történelmi földindulás ellenére sem. Azt azonban csak a kegyetlen idő fogja eldönteni, hogy az eddigi üzleti modell mennyire bizonyul életképesnek egy teljesen új rendszerben. Keszthelyi Erik szavai mindenesetre világosan jelzik, hogy a gazdasági elit szereplői már gőzerővel pozicionálják magukat az új, 2026-os játékszabályokhoz.
Kapcsolódó cikk