Az 1989-1990-es iratmegsemmisítések és a Duna-gate botrány
A rendszerváltás kaotikus hónapjaiban a belső reakció elhárításáért felelős III/III-as csoportfőnökség vezetése megkezdte a legérzékenyebb hálózati iratok szisztematikus megsemmisítését. A konspirált lakások nyilvántartásait, a szigorúan titkos tisztikönyveket és az operatív kartonok jelentős részét elégetzék vagy iratmegsemmisítőkben darabolták fel, hogy elfedjék a hálózat kiterjedtségét – adta hírül az abtl.hu.
A folyamatnak az 1990 elején kirobbant Duna-gate botrány vetett véget, amikor kiderült, hogy az állambiztonság a politikai átmenet idején is megfigyelte az ellenzéki pártokat. A megmaradt iratanyag így már a kezdetektől fogva töredékes volt, ami jogilag és szakmailag is megkérdőjelezte egy teljesen hiteles ügynöklista összeállítását. A megsemmisített papírok helyét a kilencvenes években a jogi kiskapuk és a politikai kompromisszumok vették át, amelyek tovább bonyolították a felelősségre vonást.
