A külön élő rokonok és a vagyonátruházás gyanúja
A jogszabály szerint a külön költözött rokonok vagyonvizsgálata nem indul el automatikusan, csupán a családi kötelék megléte miatt. A hatóságnak konkrét adatot vagy indokot kell felmutatnia ahhoz, hogy a külön háztartásban élő szülők vagy felnőtt gyermekek pénzügyeit bolygatni kezdje.
Léderer Sándor, a K-Monitor korrupcióellenes szervezet ügyvezető igazgatója az ATV műsorában így fogalmazott a felhatalmazásról: „Nem lesz kötelező, nem a törvény írja elő, hogy őket vizsgálni, hanem a NAV-on múlik, hogy úgy ítéli meg, hogy hozzájuk átjátszhattak-e vagyont.”
A szakértő rámutatott, hogy a kezdeményezés előremutató, de a külön élő közeli hozzátartozók kimaradhatnak az automatikus körből, hacsak célzott vagyontranszfer gyanúja nem merül fel velük szemben. „Ha felmerül, hogy az adott politikus valakinek vagyont juttatott, tehát lényegében nála rejti el a vagyonát, akkor őt is vizsgálhatja a NAV, sőt a cégét is” – tette hozzá Léderer Sándor.
A hatósági figyelem fókuszába így azok a gazdasági társaságok is bekerülhetnek, amelyek tulajdonosi hátterében a politikus közvetlen befolyása nem látszik, de a pénzáramlások felvetik a rejtett vagyonkezelés gyanúját. Az adóhatósági eljárás részleteit az RTL Híradó riportja is bemutatta a nézőknek.
A külön élő hozzátartozók bevonásának kérdése olyan szimbolikus ügyekben is felmerülhet a nyilvánosságban, mint a hatvanpusztai birtok, amely hivatalosan Orbán Viktor édesapjának nevén szerepel. A volt miniszterelnök korábban egy sajtókérdésre azt felelte, „Kérdezzék meg a tulajdonost!”, miközben korábbi parlamenti felszólalásában kijelentette: „Sose voltam vagyonos ember, most sem vagyok, nem is leszek.”
A képviselők 145 igen szavazattal fogadták el a jogszabályt, a KDNP frakciója azonban nem támogatta a javaslatot. Vajon milyen indokokkal utasították el a javaslatot?
