Adóhiányon túli következmények és bűnügyi jelzések

A vagyonosodási vizsgálat lefolytatása során a revizorok elsődleges feladata az adózott jövedelmek és a tényleges életvitel közötti számszaki különbségek feltárása. Ha valaki nem tudja hitelt érdemlően igazolni a vagyontárgyak törvényes forrását, az adóhatóság azonnal adóhiányt állapít meg bírságok kiszabása mellett.

A szabályozás értelmében azonban a revízió hatásköre jóval túlmutat a puszta adóigazgatási eljáráson.

Léderer Sándor hangsúlyozta: „A vagyonosodási vizsgálat során a NAV különböző bűncselekményekre is bukkanhat. Attól még, hogy esetleg nem tud adóhiányt megállapítani, felmerülhet, hogy az a jövedelem bűncselekményből származik”.

A törvény szerint a vizsgálatot ki lehet terjeszteni minden olyan személyre és cégre, akire vagy amelyre az érintett vagyont ruházott át. Ha a NAV kockázatelemzése során bűncselekmény gyanúja merül fel, kötelező értesíteni a NAV nyomozó hatóságát és hivatalos feljelentést kell tenni.

Magyar Péter a döntés hátterét értékelve korábban kiemelte, hogy „a cél nem a bosszú, hanem egy olyan Magyarország építése, ahol a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.” A kormányfő ugyanakkor azt is elismerte, hogy az új eljárásrend óriási adminisztratív terhet ró a hatósági apparátusra.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetébe beérkező banki, ingatlan-nyilvántartási és külföldi adatok keresztellenőrzése a következő hetekben veszi kezdetét. A vizsgálat minden miniszterelnökre, miniszterre, államtitkárra, kormánybiztosra, parlamenti és EP-képviselőre kiterjed, beleértve azokat is, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatása – idézte fel a Szeretlek Magyarország.