A magyar politikai élet legfontosabb ígérete a törvényhozás asztalára került: megkezdődött a NER másfél évtizedes gazdasági birodalmának visszabontására hivatott gigaszervezet vezetőinek kiválasztása. Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tiszás elnöke bejelentette, hogy a beérkezett pályázatok feldolgozása után csütörtökön megválasztják a csúcsszerv elnökét és 4 elnökhelyettesét.
A parlamenti menetrend feszes: hétfőn zárt ülésen tekintik át a pályázati anyagokat, kedden és szerdán nyilvános meghallgatásokon mérik fel a jelöltek alkalmasságát, csütörtökön pedig döntést hoznak a legfelsőbb pozíciókról.
A bizottság elnöke világossá tette a tét nagyságát: „A közvagyon védelme mindannyiunk közös érdeke, a hatékony és szigorú ellenőrzési rendszer kialakítása pedig Magyarország tisztességes, átlátható működésének elengedhetetlen alapfeltétele. Emiatt fontos számunkra, hogy a hivatal élére valóban a legfelkészültebb, feddhetetlen szakmai vezetők kerüljenek, akik kompromisszumok nélkül képesek ellátni ezt a felelősségteljes feladatot”. Hantosi alapos és hosszas bizottsági meghallgatásokra számít, ahol a jelöltek szakmai programját, integritását és jövőképét érdemben fogják mérlegelni.
200 fős apparátus és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogköre
A parlament által kétharmados többséggel létrehozott intézmény nem egy fogatlan gittegylet lesz: a tervek szerint mintegy 200 szakember dolgozik majd a szervezet kötelékében, közvetlenül az ügyészség mellett működve. A hivatal elnöke a legfőbb ügyésszel kerül azonos hivatali szintre. Bár az elnök közvetlenül nem utasíthatja a vádhatóságot, az ügyészség nem tagadhatja meg a hivatal által kért ügyek és nyomozati anyagok átadását, ami gyökeresen átírja az eddigi elszámoltatási erőviszonyokat.
Kapcsolódó cikk
A folyamat átláthatósága és a társadalmi kontroll érdekében a parlamenti frakciók civil szervezeteket vonhattak be a vezetők kiválasztásába. A lehetőséggel a Tisza Párt és a Mi Hazánk élt: a Tisza javaslatára a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor Közhasznú Egyesület, míg a Mi Hazánk kezdeményezésére a Magyarok Világszövetsége vesz részt tanácskozási joggal az eljárás teljes folyamatában.
30 ezer milliárdos zsákmány és a csütörtöki szavazás
A hivatal felállítása mögött döbbenetes számok húzódnak meg. A Tisza Párt az első 100 napjának eredményeiről kiadott értékelésében rögzítette: az elmúlt 20 évben a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon vándorolhatott jogtalanul magánzsebekbe és alapítványi hálózatokba. Ennek a felfoghatatlan vagyonnak a felkutatására és az államkasszába való visszaterelésére kapott megbízatást az új intézmény.
A gigantikus összeg visszaszerzése nemcsak jogi, hanem politikai élet-halál harcot jelent a hazai elit számára – számolt be a vezetők megválasztásának részleteiről a 24.hu.
A keddi és szerdai nyilvános meghallgatások után a csütörtöki parlamenti szavazáson dől el, hogy kik kapják meg a felhatalmazást a 200 fős apparátus vezetésére és az oligarchák vagyontárgyainak átvilágítására.
