Vissza kell hozni az üzleti alapú gondolkodást a kultúrába, ezen belül a zenei életbe, miközben át kell gondolni az állami finanszírozás szerepét ezeken a területeken. Ezt a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke fogalmazta meg a kétnapos Music Hungary konferencia hétfői nyitónapján, Egerben.
Lőrinczy György az esemény első pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta: egy átütő tehetség ma már akár pénz nélkül is elindulhat a siker útján. Az anyagi lehetőségek hiánya tehát sok szempontból csak kifogás – fogalmazott. Hozzátette, a legjobb, ha egy produkció van annyira nívós és megszólít olyan számú közönséget, hogy képes üzleti alapon működni.
Kapcsolódó cikk
Ha libabőrös leszel, mikor zenét hallgatsz, különleges agyad van kutatások szerint
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa is felszólalt az eseményen. Mint elmondta, fontosnak tartja a kreatív ipar egységes európai koncepciójának és stratégiájának kidolgozását. Rámutatott: Európa ebben a szegmensben ma még piacvezető a világban. Megjegyezte, rohamosan jönnek fel a legfőbb versenytársak, köztük például Kína és az Egyesült Államok.
Emlékeztetett: tavaly a kulturális örökség európai évének kifejezett célja volt, hogy a kultúrát ne csak önmagában, szabadidős és közösségfejlesztő tevékenységként, hanem a kreatív ipar katalizátoraként értelmezzük. Mint mondta, a kreatív iparra a Kreatív Európa Program mellett rengeteg egyéb uniós keretből is lehet összegeket fordítani. Emellett 2021-től a Kreatív Európa Program költségvetése is bővülni fog – tette hozzá.
Tardy-Molnár Anna, az alkotóművészeket segítő, állami tulajdonú MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: döntően fiatal, 35 év alatti művészeket támogatnak. Céljuk olyan fórumokat teremteni, ahol az induló alkotó és a közönség találkozni tud.
Mondik Gábor, a Kreatív Európa Program ügyvezető-helyettese közölte: a program költségvetése az EU költségvetésének 0,15 százaléka a most lejáró költségvetési ciklusban. Hozzátette, ez aránytalanul kevés ahhoz képest, hogy a kreatív ipar a közösség GDP-jének 4 százalékát adja.
A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs elmondta: az immár hivatalosan is megalakult és bejegyezett érdekvédelmi szervezet taglétszáma meghaladja a 200-at. Ennek köszönhetően a könnyűzenei szakma mára „sokkal erősebbé és aktívabbá vált és egyre nagyobb mértékben igyekszik saját kezébe venni sorsának irányítását”.
Kapcsolódó cikk
A zeneterápia életet menthet: legrejtettebb félelmeink alól is képes felszabadítani
A VII. Music Hungary konferencia helyszíne idén is az egri Bolyki Pincészet. Itt hétfőtől két napon át a könnyűzenei szakma legfontosabb időszerű problémái kerülnek terítékre. Az érdeklődők ez idő alatt számos előadáson és pódiumbeszélgetésen vehetnek részt. Egyebek mellett szó esik a kultúrafinanszírozás legégetőbb kérdéseiről, a zeneoktatás jövőjéről, a szerzői jog változásairól és a rádiós játszások helyzetéről és hatásairól is.