Mi várható a nyugdíjkorhatár terén 2024-ben?
A nyugdíjrendszer és a nyugdíjkorhatár kérdése hazánkban mindig is központi téma volt, hiszen az időskori ellátás biztonsága mindenkit érint.
A 1997. évi LXXXI. törvény szabályozza a nyugdíjkorhatárt, amely 2024-ben és 2025-ben is változatlan marad a jelenlegi törvényi előírások szerint. De miért van szükség a korhatár emelésére, és milyen szempontokat vesznek figyelembe Európa más országaiban?

Kapcsolódó cikk

A nyugdíjkorhatár meghatározása több gazdasági és társadalmi tényező figyelembevételével történik. Lássuk, miért fontos a rendszer fenntarthatósága szempontjából:
  1. Hosszabb élettartam
  2. Az emberek tovább élnek, így több évig jogosultak nyugdíjra. Ez nagy terhet ró a rendszerre, amit csak egy magasabb nyugdíjkorhatárral lehet ellensúlyozni.
  3. Demográfiai változások
  4. Az aktív munkavállalók száma csökken, miközben a nyugdíjasok aránya nő. Ezért is szükséges, hogy a munkaerőpiac minél tovább hasznosítsa a munkaképes korú embereket.
  5. Gazdasági hatékonyság
  6. Az idősebb dolgozók tapasztalata és szakértelme hozzájárul a munkahelyi innovációhoz, a gazdaság fejlődéséhez.
  7. Az egészség megőrzése és aktivitás
  8. Sok idős ember számára a munkában töltött évek hozzájárulnak az életminőségük fenntartásához, így a nyugdíjkorhatár emelése akár pozitív hatással is lehet az egyéni jólétre.
A fokozatos emelés már 2014 óta zajlik, és jelenleg a 65. életév betöltése az általános nyugdíjkorhatár. A különböző születési évjáratokra vonatkozó szabályok pontosan meghatározzák, mikor válhat valaki jogosulttá öregségi nyugdíjra – írja a Profitline.
  • 1952-ben születettek: 62 év + 183 nap
  • 1953-ban születettek: 63 év
  • 1957 után születettek: 65 év
Az MNB javaslatai a nyugdíjrendszer finomhangolását célozzák, hogy az összhangban legyen az európai rendszerekkel. A jegybank szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene igazítani, ami azt jelentené, hogy az életkilátások javulása esetén a korhatár is emelkedne. Ez a modell számos európai országban már működik.
Európában többféle megközelítést alkalmaznak. Például:
Egy az egyhez modell: Egy év várható élettartam-növekedés egy év nyugdíjkorhatár-emelkedést jelent. Csökkentett emelkedés: Hollandia például 1 év élettartam-növekedés esetén csak 0,8 évvel emeli a nyugdíjkorhatárt.
Hazánkban a várható élettartam jelentős elmaradást mutat az EU-s átlagtól, különösen az egészségben eltöltött évek száma tekintetében. Ez súlyos problémákhoz vezethet:

Kapcsolódó cikk

  1. Egészségi állapot
  2. A nyugdíjkorhatár elérését követő évek jelentős részét a magyar nyugdíjasok rossz egészségügyi állapotban töltik. Ez felveti a kérdést, hogy mennyire reális tovább emelni a korhatárt.
  3. Korhatár előtti nyugdíjazás hiánya
  4. A jelenlegi szabályozás nem biztosít lehetőséget korhatár előtti nyugdíjazásra, ami nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik egészségügyi problémák miatt nem tudnak tovább dolgozni.

Bár a következő évtizedekben valószínűleg nem változik a jelenlegi nyugdíjkorhatár, hosszú távon elkerülhetetlen lesz annak újragondolása. Az MNB javaslatai alapján egy rugalmas rendszer bevezetése lehet a megoldás, amely figyelembe veszi a várható élettartamot és az egészségügyi mutatókat is.

A nyugdíjkorhatár kérdése mindannyiunk életére hatással van. Bár a változások nem azonnaliak, érdemes felkészülni rájuk, hiszen a gazdasági és demográfiai kihívások hosszú távú megoldásokat igényelnek.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet