Kovács Katalin és a nyomozóhatóság a 2 milliárdos kenőpénzek nyomában

A megalapozott gyanú szerint egy parkfenntartási munkákat végző vállalkozó több mint egy évtizeden keresztül módszeresen vásárolta meg az ellentétes politikai oldalakhoz tartozó önkormányzati vezetőket. Képes lesz-e az igazságszolgáltatás teljeskörűen feltárni annak a gépezetnek a működését, amely a gyanú szerint több mint 2 milliárd forintnyi vesztegetési pénzt osztott szét a háttéralkuk biztosítására? A hatósági tájékoztató rámutat, hogy a kenőpénzek áramlása alkalmazkodott a politikai erőviszonyok változásaihoz, így az összegeken Puskás Péter és a szocialista Czeglédy Gergő 70–30 százalékos arányban osztozott a III. kerületben. Meddig tartható fenn a pártok közötti ideológiai szembenállás látszata a választók előtt, ha a zárt ajtók mögött az anyagi érdekek akadálytalanul írják felül a politikai törésvonalakat?

Az ügyészség a II. kerületben is kiterjedt korrupciót gyanít

A vesztegetési hálózat a II. kerületi önkormányzatnál is jelen volt, ahol a vállalkozó előbb Láng Zsolt fideszes, majd Őrsi Gergely polgármesternek juttatott rendszeresen anyagi ellenszolgáltatást a pozíciója megtartásáért. Miként tudja egy gazdasági szereplő a rendszerváltás utáni politikai struktúrát ilyen mértékben maga alá gyűrni, hogy a kerületi vezetők pártállástól függetlenül az ő érdekeit szolgálják ki?

A gyanú szerint a korrupciós pénzekből a kerületi képviselőkön túl olyan befolyásos pártvezetők is részesültek, mint Molnár Zsolt volt országgyűlési képviselő, aki az önkormányzati politikusok feletti befolyásának érvényesítéséért kapott folyamatos apanázst. Lehetséges-e egyáltalán megtisztítani a magyar közéletet egy olyan mélyen gyökerező rendszertől, amely a gyanúsítások alapján a legfelsőbb pártvezetői szintekig ért el az elmúlt évtizedben?

A parkfenntartás mellett a hálózat a közétkeztetési piacot is behálózta: egy szolgáltató cégcsoport tulajdonosa a korábban említett vállalkozó segítségével vesztegette meg a politikusokat, és Kőhegyi István korábbi MSZP-s politikusnak is juttatott pénzt Molnár Zsolton keresztül.

A letartóztatások meghosszabbítása és Puskás Péter szabadlábra helyezése új szakaszt nyit az elmúlt évek legszövevényesebb fővárosi korrupciós botrányának felderítésében. A nyomozás során feltárt adatok egyre inkább egy olyan, a hivatalos politikától függetlenül működő árnyékrendszer képét rajzolják meg, amelyben a közpénzek elosztását a háttérben megkötött, pártokon átívelő vesztegetési paktumok irányították.