Kedd délután Gül Baba türbéjének átadásán Orbán Viktor miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy “ma annak a nemzetnek a vezetőjét köszönthetem, amelynek történelme számos alkalommal keresztezte nemzetünk történelmét (…) nemzeteink nagy fiai feszültek egymásnak, a váltakozó kimenetelű küzdelmek hősiessége nemzeteink nagyságára emlékeztet.”
Nos, keresztezte, igen. És nagy fiak, hősiesség, nemzetek nagysága.
Viszont akkor azt hisszük, tényleg tarthatatlan, hogy az Egri csillagokban ilyen, a két nép hősiességét és nagyságát csúnyán árnyaló mondatok vannak (a teljesség igénye nélkül):
- A török tábor nem vitézek sokasága, hanem mindenféle gyülevész népé
- A török hóhér ott a dombon, a várbeliek szeme láttára, azon az emelvényen törte vaskerékkel össze a sebesült egri vitézeket.
- Tyű, azt a rusnya, békafejű teremtésit annak a fügefán termett apádnak! (…) Csapd agyon a porontyát!
- Hát a mi gyerekeinket nem öldösik-e meg a kutyák? Még a csecsemőnek se kegyelmeznek!
- A nyerge szíján egy göndör bajszú, barna török fej (…) A vár udvarán mindenki odatolongott, hogy a levágott fejet megnézze. A beretvált fejnek egy hosszú fürtje volt középen. Annál fogva tartotta Bakocsai, s büszkén mutogatta.
- A keresztények nem védekeztek, hát egyre mohóbbá vált a kapdosás. Különösen a gyermekeket kapdosták, meg a fiatal nőket.
