Eszköz 1
Eszköz 1
Youtube Facebook-f Instagram
Orbán János Dénes 412 millió forintos szerződései azért kerültek a figyelem középpontjába, mert az általa vezetett szervezet közpénzből vásárolta meg 9 saját drámájának felhasználási jogait. Az író szerint minden jogszerűen történt, döntési jogköre nem volt, hosszú magyarázata azonban több lényeges kérdésre sem adott ellenőrizhető választ.

Orbán János Dénes a HVG-nek eljuttatott közleményében azt állította, hogy a szerződéseket a teljes minisztériumi apparátusnak előzetesen jóvá kellett hagynia. Érvelése szerint jogászok, bürokraták, a felügyelőbizottság, minisztériumi vezetők, valamint az illetékes helyettes államtitkár és államtitkár is ellenőrizte a megállapodásokat. „Nekem ebben a regiszterben semmilyen döntési pozícióm nem volt” – jelentette ki Orbán János Dénes. A jóváhagyási lánc bemutatása azonban még nem válaszolja meg, hogyan alakult ki a 412 millió forintos érték.

A közlemény szerint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. nem dönthetett saját hatáskörben a nagyobb szerződésekről. Orbán János Dénes ebből arra következtetett, hogy a tranzakció szabályos volt, és ennyi szakember nem vállalta volna a felelősséget egy támadható megállapodásért. A jogszerűség és a gazdasági indokoltság azonban két külön kérdés: egy szabályosan jóváhagyott szerződés ellenértéke is igényelhet részletes szakmai indoklást. A közleményből nem derült ki, készült-e független értékbecslés, és itt kezdődik a 4 nyitva maradt kérdés.

Orbán János Dénes 412 milliója mögött 4 kérdés maradt

Az első kérdés az, hogy pontosan ki és milyen módszerrel állapította meg a felhasználási jogok értékét. A második, hogy több, egymástól független szakértő vizsgálta-e a 412 millió forintos árat. A harmadik az esetleges összeférhetetlenség kezelése, hiszen Orbán János Dénes egyszerre kötődött a jogokat megvásárló szervezethez és volt a művek szerzője. A negyedik kérdés az, milyen bevételi számítás igazolta előre a befektetés várható megtérülését. A közlemény ezekre általános indoklást adott, részletes dokumentumokat viszont nem mutatott be.
Az író a megtérülés mellett a Dankó Pista egyik előadásából származó 8,2 millió forintos KMTG-bevételt hozta fel. Ebből az adatból önmagában nem számítható ki, hogy a teljes 412 millió forintos kiadás mikor térülhet meg, mert nem ismert minden kapcsolódó költség, az előadások várható száma, valamint a bevételek megoszlása. A közlemény azt sem részletezte, hogy az összeg mekkora része származott jegyeladásból, jogdíjból vagy más forrásból. A szám ezért látványos, de a teljes üzleti modell megértéséhez kevés.

Az operettpiaccal indokolta a szokatlan összeget

Orbán János Dénes szerint az ügyet nem az irodalmi könyvpiac, hanem az operett és a nemzetközi show-business méretei alapján kell értékelni. Azzal érvelt, hogy egy könyv néhány száz vagy ezer példányával szemben egy sikeres operettet akár több tíz- vagy százezer néző is láthat, az alkotókat pedig jegybevételhez kötött royalty is megilleti. Állítása szerint Az Orfeum mágusa százmilliós nagyságrendű bevételt termelt. Konkrét szerződéses vagy bevételi adatokat azonban arra hivatkozva nem közölt, hogy erre nincs felhatalmazása, így az arányosság kívülről továbbra sem ellenőrizhető.

Kapcsolódó cikk

Az író azt is hangsúlyozta, hogy a megzenésítéshez, a díszlet- és jelmeztervezéshez, valamint a további befektetésekhez a KMTG-nek rendelkeznie kellett a felhasználási jogokkal. Ez megmagyarázhatja a jogok megszerzésének üzleti célját, de nem igazolja automatikusan azok konkrét árát. A KMTG korábban is jelentős állami támogatásokból működött; a szervezet állami finanszírozása már évekkel korábban vitákat váltott ki. Az új ügyben ezért nemcsak a jogszerűség, hanem az árazás átláthatósága is meghatározó.

Orbán János Dénes közlése szerint a librettónként fizetett munkadíj bruttó 7,5–15 millió forint volt, ezt azonban külön kell kezelni a felhasználási jogok 412 millió forintos ellenértékétől.
A rendelkezésre álló információk alapján nem állítható, hogy a szerződések jogellenesek voltak, ahogy az sem bizonyított, hogy Orbán János Dénes saját maga döntött a kifizetésekről. Az viszont tény, hogy az általa vezetett szervezet közpénzből vásárolta meg saját műveinek jogait, miközben a nyilvánosság nem ismeri az értékbecslés és a megtérülési számítás teljes dokumentációját. A vita ezért nem zárható le pusztán a jóváhagyók számára hivatkozva. A döntő fordulatot a szerződések, az értékbecslések és a bevételi tervek nyilvánosságra hozatala jelenthetné.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

meghalt gyorgy peter halalanak oka

Meghalt György Péter esztéta

György Péter esztéta 1954-ben született. Kutatási területe a 20–21. századi magyar művészettörténet – különös tekintettel az avantgárdra –, a kortárs művészet elmélete és gyakorlata, illetve az új média kulturális összefüggései voltak. Az elmúlt évtizedek során folyamatosan részt vett a média és kommunikáció szakok magyar felsőoktatási kidolgozásában. Az elismert szakember 71 éves volt.
Facebook Youtube Instagram