A történet középpontjában az úgynevezett 2000-es kormányhatározatok állnak. Ezek nem minősített iratok, mégsem jelentek meg a Magyar Közlönyben: közvetlenül azok kapták meg őket, akiknek feladatot szabtak. A jogi konstrukció egyik lényeges korlátja az volt, hogy ilyen formában elvileg nem lehetett volna költségvetési kötelezettséget vállalni.
Ehhez képest a Transparency International Magyarország által megszerzett 42 határozatból 35 konkrét pénzosztásról rendelkezett.
52 milliárd egyetlen alapítványnak, 27,8 milliárd egy másiknak
A feltárt dokumentumok 2021 és 2023 között összesen 160,3 milliárd forint felhasználásáról döntöttek. A legnagyobb tétel, 52 milliárd forint a Makovecz Campus Alapítványhoz került, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 27,8 milliárdot, a Batthyány Lajos Alapítvány 9,8 milliárdot, a Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány pedig 9,3 milliárdot kapott.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak 5 milliárd, a Schmidt Máriához kötődő Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak 3,9 milliárd, a Kommentár Alapítványnak több mint 3 milliárd, az Alapjogokért Központnak pedig 2,8 milliárd jutott.
Kapcsolódó cikk
A 160 milliárd ráadásul nem a teljes történet. A Transparency 2023 decemberében az összes 2010 óta keletkezett 2000-es és 4000-es határozatot kikérte, a kormány válaszából pedig kiderült, hogy összesen 3293 ilyen dokumentum létezett. A per végül csak 42 darabra szűkült, mert a Kúria szerint a civil szervezetnek egyenként kellett volna igazolnia az ismeretlen tartalmú dokumentumokról, hogy közérdekű adatokat tartalmaznak.
A 42 irathoz így is csak több mint két év pereskedés és öt bírósági döntés után jutottak hozzá; a dokumentumokat végül 2026. június 19-én adták át.
Az Orbán-kormány közben még húsz évre is kitolta volna a nyilvánosságot
Az ügy egyik különös fordulata 2024-ben következett. Az akkori kormány tízről húsz évre emelte azt az időt, amelynek elteltével az ilyen határozatok megismerhetők. A módosítás néhány nappal azután lépett hatályba, hogy a Transparency bírósághoz fordult az iratokért.
Ugyanez a szabályozás azonban azt is egyértelművé tette, hogy a 2000-es határozatok nem tartalmazhatnak a központi költségvetést érintő rendelkezést. A Transparency ezért törvénytelennek minősítette azt a gyakorlatot, amelyben ezeken keresztül százmilliárdos támogatásokról döntöttek. A jogerős ítélet és a Kúria is abból indult ki, hogy ezek a határozatok elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó aktusok.
A kormányváltással ez már nem csak egy lezárt közérdekűadat-per kérdése lett. A Tisza-kormány májusban elrendelte a titkos és nem nyilvános kormányhatározatok felülvizsgálatát, miközben más jogszabályokkal is szélesítette a közpénzekre vonatkozó adatok nyilvánosságát és a közbeszerzések ellenőrizhetőségét.
Kapcsolódó cikk
A közpénzek ügye közben az Alaptörvénybe is bekerült: a júliusban elfogadott 17. módosítás hatályon kívül helyezte a közpénz korábbi, szűkebb meghatározását, a kormány pedig létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is.
A következő kérdés ezért már nem az, hogy volt-e ilyen pénzosztás: a 42 megszerzett dokumentumból ez számszerűen látszik. Az átvilágítás tétje az, hogy a még nem ismert határozatok között mennyi további közpénzes döntés szerepel, és ezek közül melyeknél lehet jogi vagy vagyoni következménye annak, ahogyan az Orbán-kormány a pénzekről döntött.
