Téves besorolások és a rendszer megbízhatóságának kérdése

A digitális adatbázis élesítése órák alatt komoly szakmai és politikai vitát váltott ki, miután olyan nevek is megjelentek az állományban, akik nem működtek együtt a diktatúrával. Az egyik legfeltűnőbb eset Lezsák Sándor volt parlamenti alelnök, az MDF alapítójának szereplése volt.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára hivatalos közleményben kért elnézést, és elismerte, hogy informatikai hiba miatt sorolták a hálózati személyek közé Lezsák Sándort. A történeti valóság szerint ő nem ügynök volt, hanem a megfigyelt személyek közé tartozott a rendszerben.

A politikus rendkívül élesen reagált a nevének közzétételére, visszautasítva mindenféle együttműködési vádat a múltból. Lezsák Sándor kijelentette: „Kikérem magamnak, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzenek meg engem, aki a kommunizmus üldözöttje voltam. Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg.”

A levéltár vezetése hamar jelezte, hogy nem elszigetelt tévedésről van szó az adatbázis feldolgozottságában. Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója elismerte az ATV-ben, hogy a mágnesszalagokon nem csak Lezsák neve szerepelt hibásan, hanem akár több ezer megfigyelt személy is hálózati személyként tűnhetett fel az online felületen.

Ez a súlyos technikai hiba megingatta a digitális közzététel szakmai hitelét a nyilvánosság előtt. A vizsgálatok során világossá vált, hogy a mágnesszalagok puszta bejegyzései kontextus és forráskritika nélkül könnyen tévútra vezethetik a kutatókat és az állampolgárokat.

A felmérés rákérdezett a politikai elit legkényesebb pontjára is: Orbán Viktor sorkatonai beszervezési kísérletéről szóló állítására. Vajon mekkora arányban hisz a lakosság a volt miniszterelnök védekezésének?