Orbán Viktor állításának megítélése és a várható következmények

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szakértők szerint semmi sem bizonyítja, hogy a politikus ügynök lett volna. A mostani közvélemény-kutatás leginkább vitatott fejezete arra kérdezett rá, hogy a társadalom miként viszonyul Orbán Viktor korábbi személyes nyilatkozatához. A volt miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy sorkatonai szolgálata idején megpróbálták beszervezni, de határozottan ellenállt, és nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel.

Az Europion mérése szerint a lakosság körében komoly a kételkedés ezzel az állítással kapcsolatban. A teljes népesség 26 százaléka egyáltalán nem hisz Orbán Viktor védekezésének, míg az intézet adatai alapján a magyarok 44 százaléka bizonyos fokig kételkedik a volt kormányfő magyarázatában.

A válaszadók 36 százaléka ugyanakkor hitelesnek fogadja el a beszámolót, ám ebből csupán 19 százalék bízik benne feltétel nélkül, 17 százalék pedig inkább hajlamos elfogadni azt. A Fidesz táborán belül 52 százalék hisz teljesen a pártvezetőnek, míg a Tisza Párt szavazóinak 46 százaléka határozottan elutasítja a narratívát.

A társadalmi feszültséget növeli, hogy a megkérdezettek túlnyomó része komoly politikai utóhatásokra számít a dokumentumok nyilvánosságra kerülése nyomán. A válaszadók 63 százaléka várja azt, hogy fontos közéleti személyeknek le kell majd mondaniuk vagy vissza kell vonulniuk a megismert adatok miatt.

A politikai táborok itt is élesen elválnak egymástól, hiszen a közéleti lemondásokat leginkább a Tisza Párt szavazói tartják elkerülhetetlennek, míg a fideszes megkérdezettek jóval kevésbé látják ennek valószínűségét. A volt miniszterelnök megítélése így továbbra is a magyar közélet egyik legmélyebb töréspontja marad.

A kutatást végző Europion 1727 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának napján, az online panelek torzulásait pedig regressziós módszerrel korrigálták – számolt be róla a 24.hu.