Az MNB-alapítványok 260 milliárdos vagyonvesztése (2016)

A Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnöksége alatt mintegy 260 milliárd forintos jegybanki nyereséget utalt át az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványi hálózatba. A döntéshozók törvénnyel próbálták titkosítani az alapítványok pénzköltéseit a nyilvánosság elől.

A törvényhozási kísérletet az Alkotmánybíróság elutasította, és a botrány kulcsmondatává vált az az indoklás, miszerint az alapítványokba helyezett források nem vesztették el közpénz jellegüket. Ezután a jegybanki alapítványok kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni szerződéseiket és támogatási listáikat.

Az Átlátszó és a Transparency International által megszerzett adatokból kiderült, hogy a százmilliárdos vagyonból jelentős összegek jutottak el jegybanki vezetők rokonaihoz, ismerőseihez és Fidesz-közeli médiavállalkozásokhoz. Emellett hatalmas ingatlanvásárlások és luxusberuházások valósultak meg a közvagyonból a Telex cikkei szerint.

A vagyonfelhasználás átláthatatlansága és a rokonoknak juttatott pénzek miatt az ellenzék a jegybankelnök lemondását követelte, és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentéseket. A hivatalos szervek szerint az alapítványi működés megfelelt a hatályos szabályoknak és az oktatási célokat szolgálta.

Az alapítványok vagyonának jelentős része később különböző ingatlan- és magántőkealapokba vándorolt át, ahol a transzparencia tovább csökkent. Az MNB-alapítványok működése a közpénzek alapítványi kiszervezésének modelljévé vált a hazai államigazgatásban.

A közpénzek alapítványi felhasználása mellett egy olyan brüsszeli rendőrségi akció is lezajlott, amelyben az Alaptörvény egyik fő megalkotója vált érintetté.