A Fudan Egyetem budapesti campusa és a kínai hitelszerződés (2021)

A Direkt36 és a Mérce által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy a magyar kormány hatalmas elit campust kívánt létesíteni Budapesten a sanghaji Fudan Egyetem számára. A beruházás az eredetileg magyar diákoknak és egyetemistáknak tervezett Diákváros területét foglalta volna el.

A feltárt szerződéstervezetek szerint az építkezés túlnyomó részét kínai hitelből fedezték volna, a kivitelezést pedig kizárólag kínai cégek végezhették volna kínai munkásokkal. A tervezett projekt több mint ötszázmilliárd forintos költségvetése meghaladta a teljes magyar felsőoktatási rendszer éves támogatását.

A projekt komoly nemzetbiztonsági és külpolitikai aggodalmakat keltett a NATO-szövetségesek és az Európai Unió körében a kínai állami befolyásszerzés miatt. A fővárosi vezetés hevesen ellenezte az elképzelést, és a környező utcákat a pekingi rendszer által üldözött csoportokról nevezte el.

A tervezett hitelszerződés és a beruházás hírére Budapesten tízezres tömegtüntetés bontakozott ki, amely a Diákváros megvédését és a kínai egyetem érkezésének leállítását követelte. A kormányzat a heves ellenállás láttán népszavazást helyezett kilátásba a beruházás végleges jóváhagyásáról.

A háborús gazdasági helyzet és a diplomáciai feszültségek miatt a projekt végül lekerült a napirendről, a hitelszerződések végrehajtását elhalasztották. A tervezet ugyanakkor világossá tette a kormányzat keleti nyitás politikájának kockázatait és határait.

Egyetlen alkotmánybírósági döntés elég volt hozzá, hogy kártyavárként omoljon össze a törvényi titkosítás, felszínre hozva az alapítványi számlákra átcsatornázott százmilliárdok és rokonok luxusberuházásainak teljes listáját.