A trafikmutyi és a dohánypiac politikai alapú újraosztása (2013)

Az állam 2013-ban döntött úgy, hogy felszámolja a szabad dohány-kiskereskedelmet, és állami monopólium alá vonja a cigaretta árusítását. Az addig függetlenül működő több ezer családi bolti dohányértékesítési jogot megszüntették, a nyertesek pedig kizárólagos koncessziós jogot kaptak.

A koncessziós pályázatok elbírálása zárt ajtók mögött zajlott, és a független sajtófeltárások gyorsan rámutattak a nyertesek pártpolitikai kötődéseire. Több településen fideszes politikusokhoz, helyi képviselőkhöz vagy családtagjaikhoz vándoroltak az értékesítési engedélyek.

A botrány akkor mélyült el igazán, amikor kiszivárgott egy hangfelvétel a szekszárdi önkormányzatból, amelyen a polgármester és a helyi fideszes képviselők a pályázók politikai lojalitása alapján szelektáltak a nevek között. Ez kézzelfogható bizonyítékként szolgált a döntések irányítottságára a sajtóban.

A rendszer bevezetése sok generációs kiskereskedőt hozott lehetetlen helyzetbe országszerte, miközben a trafikok új gazdái stabil, garantált árréssel működő piacot kaptak kézhez. A közfelháborodás ellenére a koncessziós modellt a kormányzat fenntartotta és törvényben védte le.

A dohány-kiskereskedelem átszervezése a köztudatban a gazdasági pozíciók politikai szempontú újraosztásának egyik legvilágosabb jelképévé vált. A koncessziós rendszer hosszú távon beépült a magyar gazdaság működésébe a Telex korábbi elemzései alapján.

A belföldi piaci átrendezést követően egy olyan szerződéstervezet látott napvilágot, amely ötszázmilliárd forint feletti beruházást rögzített a fővárosban.